Sok hó a kertben – mely évelőknek és fáknak okozhat gondot?

Miért jelent problémát a nagy mennyiségű hó?

A frissen hullott, könnyű porhó általában nem veszélyes a növényekre, a vizes, tapadó hó viszont rendkívül nehéz. Ez a súly mechanikai sérüléseket okozhat, az ágak és hajtások letörhetnek, az alacsonyabb növények pedig összenyomódhatnak. A tartós hótakaró alatt romlik a levegőzés, ami kedvez a rothadásnak és a gombás fertőzések kialakulásának, különösen akkor, ha a hó fagyott talajra vagy örökzöld lombra rakódik.

Mely évelők sínylik meg leginkább a vastag hótakarót?

Az alacsony, lapuló vagy párnaszerű növekedésű évelők különösen érzékenyek a hó súlyára. Ilyenek például a levendula, az árlevelű lángvirág, a kövirózsák, a pázsitviola és a kakukkfű. Ezeknél a növényeknél a levelek könnyen összetapadnak a hó alatt, levegőtlen környezet alakul ki, ami tavasszal gyakran rothadáshoz vagy kipusztuláshoz vezet.

A magasabb, elszáradt szárú évelők szintén megsínylik a nagy mennyiségű havat. A kasvirág, a cickafark, a veronikák és sok díszfű esetében a hó súlya alatt a szárak megdőlnek vagy eltörnek. Bár sok kertész esztétikai és természetvédelmi okból meghagyja ezeket télre, érdemes számolni azzal, hogy tavasszal több visszavágásra lehet szükség.

Mely fáknál és cserjéknél okoz gondot a hó súlya?

Az örökzöld fák és cserjék a legveszélyeztetettebbek, mivel lombjuk egész télen megtartja a havat. A tuják, borókák, ciprusfélék és a fiatal fenyők ágai könnyen meghajlanak vagy szétnyílnak a nehéz hó alatt, ami maradandó alakváltozást vagy akár törést is okozhat.

A széles, vízszintes vagy V alakban elágazó lombos fák szintén érzékenyek a hóterhelésre. A díszcseresznye, a juhar, a nyír és a gyümölcsfák esetében a hó könnyen megül az ágak között, ami töréshez vezethet. A frissen ültetett, még nem megerősödött fák különösen sérülékenyek ebben az időszakban.

Mit tehetünk a hókárok megelőzéséért?

Az örökzöldekről érdemes időnként óvatosan lerázni a havat, mindig alulról felfelé haladva, hogy elkerüljük az ágak letörését. A tujákat és oszlopos növényeket laza kötözéssel össze lehet fogni, így kevésbé tudnak szétnyílni a hó súlya alatt. Az évelők feletti hótakarót nem ajánlott letaposni, mert ezzel tovább tömörítjük a havat, ami rontja a levegőzést. Tavasszal célszerű kivárni a metszéssel, mert sokszor csak később derül ki, mely részek károsodtak valóban.

A hó nem ellenség, ha tudjuk, mire figyeljünk

A hó alapvetően hasznos a kert számára, mert hőszigetelő rétegként védi a gyökereket a kemény fagyoktól. A problémát elsősorban a nagy mennyiségű, vizes hó és az erre érzékeny növények jelentik. Megfelelő odafigyeléssel és néhány egyszerű megelőző lépéssel a téli hókárok nagy része elkerülhető, és a kert tavasszal is egészségesen indulhat fejlődésnek.