
A cukorcserje (Protea) Próteusz görög félisten nevét viseli. Dél-Afrikából származik, Európába az 1700-as évekbe került be, és a botanikusok egyik kedvenc növényévé vált. Különleges, gyönyörű virágú cserje, jó bírja a szélsőséges időjárást, de igazán a meleget és a napfényt szereti.
A cukorcserje bemutatása
- A növény vastag bőrnemű leveleivel védekezik a szélsőséges időjárás ellen.
- A cukorcserje virágait vaskos fellevelek óvják, amelyek első ránézésre sziromnak tűnnek.
- A virágbimbók az örökzöld bokor ágvégein fejlődnek, kezdetben fenyőtobozra hasonlítanak, majd a pikkelyszerű fellevelek elszíneződnek, szétnyílnak, és ekkor tűnik elő a virág, amely bolyhos fonalköteghez hasonlít.
![]() |
A cukorcserje gondozása
Savas kémhatású, homokos és köves, törmelékes talajon fejlődik. Mínusz 8 és plusz 30 C közötti igényével a kertészek figyelmét igényli. Magról való nevelése, nem bonyolult, mivel a magok viszonylag könnyen csíráznak homok, tőzeg és fenyőlomb keverékében. A kis növény egyéves korában jut el a kritikus ponthoz. Az állandó egyenletes pára a túlélésének előfeltétele. Amint ezt a nehéz időszakot átvészelte, már nyugodtan kitehető a kertbe. Télen pedig párás, hideg házban kell tartani. Négyéves kora körül várhatóak az első virágai.
![]() |
A cukorcserje szaporítása
Félfás dugványról való szaporítása is lehetséges. Így hamarabb kezd virágozni. A proteafélék virágai nem hervadnak, hanem alakjukat megőrizve száradnak és így évekig díszíthetik a szárazvirágcsokrot.
Gyönyörű proteák |
Új Magyar Szó