Ismered a Múzeumkert történetét? 5 perc park videó
A Nemzeti Múzeum kertje ritkán jut eszünkbe, ha zöldre, fák közé vágyunk. Milyen kár! Platánokba ivódott történelem: árnyas padok, napsütötte lépcsősor...

A Nemzeti Múzeum kertje aztán tényleg a város közepe, mégis alig látni benne igazi kerthasználó, parklátogató, padon-olvasós városlakókat.

Azt ugye nem lehet állítani, hogy alig ismert, meg hogy nehéz megközelíteni. A Szabadság-híd lezárása alatt is három különböző busz áll meg a Múzeum előtt (149V, 249V és 9-es), megújulása után pedig a 47-es és 49-es villamosok visznek szinte házhoz.

Minden fűszál ismerős a parkban

Hogy minél több izgalmas információt megtudjunk a Nemzeti Múzeum kertjéről, egy igazi szakértőt kértünk fel, hogy 5 percben mutassa be ezt a bámulatos történelmű zöldfelületet. Debreczeni-Droppán Béla a Múzeum történésze elhivatottan kutatja a kert történetét. Első beszélgetésünkkor kiderült, hogy sajátjaként szereti a kertet és minden fűszálat névről ismer.

Amerre nézünk a Nemzeti Múzeum parkjában: történelem!

A Múzeum kertje rengeteg történelmi emléket őriz. Már a kora is rendkívülinek számít: az első fákat 1855-ben ültették; a kert létrehozásának ötlete a Múzeum épületét is tervező Pollack Mihálytól származik, az első angol-parkra emlékeztető kert tervét pedig Petz Ármin alkotta meg. A parkosításhoz rengeteg ember hozzájárulása kellett, sokan facsemetékkel és pénzzel segítették a Múzeumot, hogy az épülethez méltó kertet alakíthassanak ki. A kert sok neves személyiség emlékét is őrzi: Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, persze Arany János, Petőfi Sándor, Herman Ottó és mások is helyet kaptak a történelmi park fái alatt.

Magára hagyott kert

A kertben sétálva Debreczeni-Droppán Béla korabeli fotókat felidézve meséli, hogy akkoriban a kert mindenféle társadalmi réteget vonzott: anyákat gyermekeikkel (akiknek külön játszóteret alakítottak ki a parkon belül), fiatal suhancokat és persze a magányra vágyó szerelmesek is megtalálták benne a helyüket. A kertet száz év viharos történelme lassan elhasználta, a megújulására 1973-ig kellett várni. A fákat újakra cserélték, örökzöldek és virágzó cserjék foltjaival díszítették a kertet, padok és sétányok hívogatják a látogatókat. Szakértőnk szerint még mindig a lépcsősor a legkedveltebb része a parknak, ahova sok egyetemista ül ki tanulni és napozni. "Sajnos babakocsis látogatók szinte alig vannak" - szomorkodott a kertkutató.

Programok a Nemzeti Múzeum kertjében

A Nemzeti Múzeum kertjének legnagyobb eseménye természetesen a március 15-ei megemlékezés, amely minden évben nagyszabású előadásokkal vonzza a nézelődőket és ünnepelni vágyókat. A kert helyet ad az évenként megrendezésre kerülő Múzeum Majálisa elnevezésű rendezvénynek is, amelyre az ország minden tájáról érkeznek múzeumok mini-kiállításokkal, rövid bemutatkozásokkal és egyéb programokkal.

Múzeumkerti tudósunk szeretetteljes mozdulattal simítja meg a kert legöregebb - több mint 100 éves - fáját: "Több aktív kerthasználó lenne, ha sikerülne a kertújítás. Visszatérne az élet a parkba! De azért így is megéri a látogatást!"

Nézd meg, mit mond a Nemzeti Múzeum kerttudósa:

(A videó lejátszásához gyors internetkapcsolat és friss flash-lejátszó szükséges. Kapcsold be a hangszórókat, vidd a kurzort a fenti képernyő fölé és kattints a bal alsó sarokban megjelenő lejátszás-gombra. Dőlj hátra - mozi van!)

Nyomás a kertbe! A Nemzeti Múzeum kertje minden nap reggel hatkor nyit és csak este hatkor zár be. Kutyát, bicajt, gördeszkát bevinni tilos!

A videót a LIONS Média készítette.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Dinnye palántám összes levele össze van zsugorodva, deformálódott, van, ami meghalt. . .

Nagy baj nincsen még velük, várni kell egy picit. . .

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Csipegetünk...

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.