Miért jók az élő falak a kertünk körül?

Ez nem azt jelenti, hogy szükséges elrejteni bármit a kerítések mögé. Csak, hát vagyunk néhányan akik mikroszkóp alatt szeretünk élni. Még a jó szomszédok sem érzik kötelezőnek, hogy integessenek minden alkalommal, amikor kilépnek a házukból. Ez ugyanis olyan, mintha engedélyt kellene kérniük ahhoz, hogy tovább folytassák a dolgaikat. "A jó kerítés jó szomszédokat ad" mondja egy régi bölcs mondás, és ez ma talán még érvényesebb, mint a régi időkben.

Csak ne vegyük a  "kerítést"szó szerint. A  kerítés nem kell hogy beton, vagy vasszerkezet esetleg vastag téglafal legyen, bár a masszívabb állagú kerítések két szempontból is jók:

1. Gyorsan elkészülnek: A fa, tégla, vagy nád kerítések azonnal "eltakarják" az adott területet. A növényekre pedig várni kell, amíg elég magasra nőnek ahhoz, hogy megvédjék a privát szféránkat.

2.Nem igényelnek túl sok karbantartás: A jól megépített  kerítések, vagy falak ritkán szorulnak gondozásra. Ezzel szemben a növényeket öntözni, gyomlálni kell.

Mindazonáltal, az "élő-fal" gyakran előnyösebb a kőműves falaknál. A bambusz sövények például, közkedvelt élő-falak. Az egyéb növényekből álló kerítések - akár sövényként tartják őket, akár kevésbé formálisan telepítik őket - számos dologban előnyösebbek vas és beton társaiknál:

• Költség szempontjából
• A szépség szempontjából: változatos szín, forma, állag
• Szezonális változásuk is gyönyörködtet: kezdve a tavaszi virágoktól az őszi lombozatig.
• Gyümölcstermesztésre is jók bizonyos esetekben, amelyek vonzzák a madarakat, sőt ehetőek lehetnek számunkra is.
• Néhány cserje alakját lehet változtatni, alakítani vágással, metszéssel igazi műalkotássá(sövények)