Hogyan kell metszeni a leandert?

Üdvözlöm.

Szeretnék érdeklődni. Nekem van egy szép rózsaszín duplavirágú leanderem (a virága alapján próbáltam beazonosítani), valószínű hogy vagy Roseum Plenum vagy Splendens foleis lehet. Az lenne a kérdésem hogy ebből fát vagy bokrot lehet e nevelni és hogy hogyan kell és mikor metszeni?

Köszönöm válaszát

Kedves Érdeklődő,

a mi éghajlatunkon a leaner inkább bokor, mint fa.

A leander metszés nélkül is szépen fejlődik, idősebb korára hatalmas bokorrá, fává növi ki magát, virággal telt hajtásai erősen visszahajolnak. Nálunk nem könnyű nagy méretűvé növelni, ami annak köszönhető, hogy a klímánk alatt kifagy, ezért telelő helyre kell vinnünk, és bizony komoly súlyt képez egy-egy idősebb tő. Növekedésének korlátja tehát az az edény, amelyet még mozgatni tudunk. Metszésére nálunk szükség van. Arra próbáljuk ösztönözni, hogy viszonylag kicsi mérete ellenére is bőséges virághozammal ajándékozzon meg bennünket. Metszéssel nevelhetünk belőle törzses fácskát is.
El kell dönteni, hogy miért metszünk. Ehhez szükség van a leander alapos tanulmányozására. Sok információval már rendelkezünk, mivel ismerjük a növényt, de azt nem tudjuk, hogy milyen folyamatok zajlottak le benne a tél során. Legfontosabbak a fent tárgyalt káresemények.  Megpróbálom pontokba szedni a metszési lehetőségeket:

·         túl nagy a növény, kinőtte az edényt, a telelőt, súlya miatt nem tudjuk mozgatni, ekkor visszaifjítjuk, méretében csökkentjük,

·         nagyon megnyúlt, virág nélküli leveles hajtásai olyan hosszúak, hogy a virág széthúzza a növényt, ekkor célunk a növény kompaktabbá tétele,

·         elöregedett, egyre kevesebb hajtást fejleszt, virághozama csökken, formátlanná vált, ekkor ifjítjuk,

·         alulról felkopaszodott, ekkor megújítjuk,

·         sűrű, nehezen kezelhető, áttekinthetetlen, apró virágot fejleszt, ekkor ritkítjuk

·         betegség hatalmasodott el rajta, vagy valamilyen sokk érte, ekkor védekezési célból metszük,

·         törzses formára szeretnénk nevelni, ekkor alakítási célból metszük,

·         nincs vele semmi gond, szeretnénk, ha formában tartaná magát a leander, ekkor fenntartó metszésben részesítjük,

Természetesen ritka az, amikor a fentiek közül csak az egyik miatt metszünk. A leggyakrabban több cél ötvözésére van szükségünk a metszés során. Tisztán talán csak a fenntartó és ifjító metszést végezzük. Metszés szempontjából a továbbiakban három fő csoportot különítek el.

-          a fenntartó metszést,

-          az ifjító metszést,

-          és az alakító metszést.

Leggyakrabban fenntartó metszést végzünk. Aki rendszeresen metszi a leandert, annak valószínűleg tavasszal sem kell nagy beavatkozást végrehajtani, a nagyobb munkák 5-8 évenként jelentkeznek. A fenntartó metszéssel kisebb hibákat, enyhébb betegségeket, sűrű hajtásrendszert, megnyúlt ágakat is korrigálhatunk. Menjünk tehát lépésről lépésre.
A telelőből kihozott növény különféleképpen nézhet ki. Jó helyen teleltek szépek, leveleik zöldek, egészségesek, rajtuk már a virágok is látszanak.
Ellenben a rossz körülmények közt telelt leander gyatra állapotban, de ami fontos élve kerül elő.
Egyik esetben sem kell kétségbe esni. A leander nagyon jól megújuló növény. A különbség csupán a virágzás idejében fog megmutatkozni. A jobb állapotú korábban, a rosszabb értelemszerűen később nyílik.
A leanderre jellemző a hármas növekedés, azaz egy csomóban hármasával hozza hajtásait.
Növekedési sajátossága továbbá, hogy fiatal, még nem fásodott, azaz zöld színű hajtás metszésénél általában a metszés helye alatt egy emeletben hoz egy hármas hajtást. Amennyiben elfásodott, azaz barna hajtást vágunk el, akkor szinte az összes levélnyélnél új hajtást nevel. Miért is fontos ezt tudnunk? Elsősorban idős növények ifjítása miatt. Ha az ifjító metszés csak zöld hajtást érint, akkor kevesebb friss hajtással számolhatunk, kisebbek lesznek a lehetőségeink a hajtásválogatásnál.

A metszéséről még itt olvashat:

http://www.edenkert.hu/diszkert/erkely-es-terasz/leander-felkeszitese-szezonra/1921/