Kérdés

Tisztelt Szakemberek! Kertembe egy központi helyre nagyra növő (és lehetőség szerint gyorsan ) terebélyes koronájú fát szeretnék ültetni. Öt éve ültettem egy diófát, de nem volt szerencsém, megtámadta a farontó lepke (vagy valami ami bábokat rak ), későn vettem észre a kéreg alatt, túl sokat kellett kikaparni a törzsből és a fa "nem élte túl a kezelést". Vékony maradt a törzs, egy nagyobb szél kitörte a fát. A csonkból szépen kihajtott a fa, de nincs türelmem ismét éveket várni, hogy elérje az előző méretét. Nézelődésem közepette nagyon megtetszett a szelídgesztenye fa mint lehetőség, ráadásul egy helyi kertészetben van két szép konténeres példány ( 2,5 m ) magasság körüliek.


Az interneten tájékozódtam a fa igényei felől, de minél jobban belerágom magam a témába, annál inkább elbizonytalanodom, sok a felmerült kérdés. A talaj mésztartalmának egyszerű, javasolt házilagos módszerét elvégeztem ( sósav, háztartási ecet )és annak alapján a talaj mésztartalma nem magas, inkább alacsony. Viszont a PH értéket még nem tudtam bemérni, de szándékomban áll ehhez való mérőpapír vétele (ez a legolcsóbb és egy egyszerű beszúrható készüléket már vissza kellett vinnem mert nem működött ). A talaj szerkezete laza barna homok, a vizet jól átereszti, viszont hamar ki is szárad ( de nem repedezik ), nedves mintából gombóc formázható, de hurka már nem, akkor szétesik. Vajon a PH érték ezek alapján lehet-e az átlagos 7-es értéknél magasabb, ill. alacsonyabb ?


Mivel Albertirsa azért már inkább az Alföld szélén van, nyilván nem lesz a PH 4-5 közötti. Azt is tudom melyek a szelídgesztenye elterjedt területei. A fentiek alapján a következő kérdéseim lennének: 1. A leírt talajtípus alapján, a konkrét PH érték tudása nélkül ( viszont az alacsony mésztartalmat feltételezve a házi mérés alapján ), vajon megfelelő lehet-e kertem egy szelídgesztenye fa telepítésének ? 2. Esetleges telepítéskor az ültetőgödörbe rakjak-e szerves trágyát, vagy ne ? Mert a kertészetben ajánlják, az interneten viszont nem, hanem helyette időzített felszívódású műtrágyát ( elsősorban Osmocote márkájút, ami aranyárban van ). 3.Nem kerülte el a figyelmemet a szelídgesztenyéket Magyarországon is pusztító kéregrák járvány. Vajon mekkora veszélyben lenne a házikertben álló szelídgesztenye fám ? Az én esetemben közel távol nem lenne gesztenye fa, pár kilométerre tőlünk a Dolina völgyekben ( ami a Gödöllői dombság utolsó nyúlványa ) viszont vannak tölgyfák. Vagy a betegségnek mindegy a távolság ? Azért kérnék tanácsot, mert nem szeretnék hasonlóan járni mint a diófámmal, amit pedig pont azért ültettem, mert minden talajon megél, egy egyszerű vidéki ház udvarára való lett volna. Természetesen más fák is felmerültek megoldásképpen ( platán, ezüsthárs ), azonban én kissé emocionálisan a szelídgesztenyéhez vonzódom. A betegség kérdéskört összefoglalva tehát, kockázatosabb-e szelídgesztenyét telepíteni, mint az említett másik fákat, ha egyébként az egyéb adottságok (leginkább a talaj) megvannak ? Köszönettel várom válaszukat: Novák Róbert

Válasz

Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.

Vissza a kategória többi kérdéséhez »
Még több kérdés és válasz »

Édenkertész válaszol

5 éve vettem homoktövist párban. (Porzó-termő) Eddig még soha nem termett.

Sokan próbálkoznának a homoktövis termesztésével, azonban tudniuk kell, hogy a gyümölcs gondozása roppant kézimunka-igényes foglalatoskodás.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Gloxínia

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.