A fürdőmedencében a barnamoszat (Phaeophyta), a zöldmoszat (Chlorophyta), a sárgamoszat (Chiysophyta) és a feketemoszatnak is nevezett kékmoszat (Cyanophyta) fordulhat elő.
A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy a kékmoszatok valójában nem is algák, hanem a cyanobaktériumok közé tartoznak, ezért azokkal a bakteriológia foglalkozik. Ezek tehát sem nem növények, sem nem algák. A barna- és sárgamoszatok meglehetősen ritkák, a leggyakrabban a zöld- és feketemoszatok fordulnak elő.
A barna- és sárgamoszatok elleni védekezésre ugyanazok az intézkedések használhatók, mint a zöldmoszatoknál.
A zöldmoszat (Chlorophyta) leküzdése
Ez az algafajta fülledt levegőben és záporeső után, hirtelen jelenik meg. Ekkor világoszöld lepedék keletkezik, többnyire a falakon. A továbbiakban lassan szaporodik, ha a fent említett kezelési intézkedéseket nem végezzük el. Színe ekkorra inkább a sötétzöld felé hajlik. Előszeretettel telepszik meg a medence napos és az áramlásból kimaradt részein. Ettől az algafajtától egyszerűen meg lehet szabadulni. Mindenekelőtt alaposan keféljük át az érintett helyeket. Ellenőrizzük és szükség esetén növeljük meg az átforgatási időtartamot.
Pelyhesítőszer adagolásával javítani lehet a szűrést.
Amennyiben az algák ismét megjelennek, ha lehetséges, granulátum alkalmazásával végezzünk lokális klórozást és adjunk algásodás elleni szert a vízhez.
A zöld medence
A zöld medence kialakulásának oka a fertőtlenítőszer hiánya vagy hatásának korlátozott volta, vagy a túl rövid szűrési idő. Fontos, hogy az okokat jól meghatározzuk, mert így elkerülhető, hogy feleslegesen sok klórt alkalmazzunk. A túl rövid szűrési időt a víz „átbillenése" jelzi, az sötéten zavarosodni kezd és a jelenség egyre jobban terjed (29. kép). A medencét ebből az állapotából egyszerűen vissza lehet hozni: Amikor a sötétedés még tart, elegendő, ha a szivattyút tartós üzemre kapcsoljuk át, míg a víz újra fel nem tisztul. Járulékos klórt nem kell adagolni! A feltisztulásra már néhány óra múlva számíthatunk. Ha azonban a víz már zöld, folyékony klórral sokkot (lökésszerű klórozást) kell végrehajtani. A vízhez adott klór mennyisége annak koncentrációjától függ. A 80 g/L klórtartalmú szerből 20 L, a 150 g/L koncentrációjú termékből 10 L ajánlható. A szivattyút állítsuk tartós üzemre, amíg a medence ismét fel nem tisztul. Kiegészítésül pelyhesítőszert is adagolhatunk. 24-36 óra elteltével a víz ismét kristálytisztává válik. Újra fürödni azonban csak akkor szabad benne, ha a klórérték ismét kisebb 1,0 mg/L-nél, elfogadható tartományba csökken (I. Egyéb vegyszerek c. rész, 63. old.).
Ha nincs vagy kevés a fertőtlenítőszer, akkor a víz először kifehéredik, majd hirtelen (akár néhány óra alatt) zöldre változik. A zöld elszíneződést a zöldmoszatok okozzák. Amíg a medence vize még a fehér fázisban van, elegendő a zavarosodás mértékétől függően 5-10 L folyékony klórt beönteni és a szivattyút tartós üzemre kapcsolni ahhoz, hogy a vizet újra tisztává tegyük. Ha viszont a medence már zöld, lökésszerű klórozást (l. fent) kell végrehajtani. A szivattyút ebben az esetben is mindaddig járatni kell, amíg a víz fel nem tisztul.
A kék- vagy feketemoszat (Cyanophyta)
A feketemoszatnak is nevezett kékmoszat minden fürdőmedence-tulajdonos rémálma.
Szervezetüket nyálkaréteg és komplex felépítésű héj (fal) védi, ezért pusztán vegyszerek alkalmazásával nem lehet őket kiirtani. Ráadásul szerencsétlen módon éppen a semleges vagy enyhén lúgos vizet (medencevíz) kedvelik. A pH 5,1-nél kisebb értékű vizektől tartózkodnak. Az olyan fürdőkben, amelyek pH-érték 7 vagy annál kisebb, valószínűleg kipusztulnak.
A fürdőmedence rossz építészeti állapota szinte belépőjegyet jelent az algák e legmakacsabb válfajainak. Kezdetben kizárólag a fugák repedéseiben telepednek meg. Műanyag fóliával bélelt, acél- vagy üvegszállal erősített műanyag medencékben ezért egyáltalán nem fordulnak elő, mert ezeknek nincsenek fugáik, hanem hegesztve vannak. Az algák előfordulását ezért a legjobban azzal tudjuk megakadályozni, hogy a medencetestet kifogástalan állapotban tartjuk. A rendszeres fugázás hatékony védelmet nyújt.
A fertőzés mindig a falak vagy a fenék fugáin megjelenő kis, fekete foltokkal kezdődik. A fenéken lévő fekete foltokat célzottan elhelyezett klórgranulátummal meg lehet semmisíteni. Ha az alga barnára színeződött, akkor már elpusztult és kefével el lehet távolítani.
Azokat a helyeket, amelyeken granulátumot nem lehet elhelyezni (pl. a falakat) acélkefével mindaddig kell sikálni, amíg az összes eltávolítható rész le nem hullik a fenékre. Ezután hajtsunk végre lökésszerű klórozást. A medence fenekén már a következő nap világos réteg jelenik meg, amit az algák elpusztult maradványai alkotnak.
Állandóan járassuk a szivattyút. Naponta mérjük a klórtartalmat és azt tartsuk nagy értéken. A szaporodás újraindulásának megakadályozására feltétlenül adagoljunk algásodás elleni szert!
Javaslat: Ha a szaporodás elsősorban a fenéken mutatkozik, akkor érdemes azt nagy felületen megszórni és nem az egyes algás helyeket megcélozni. Ilyenkor a szivattyút 24 órára állítsuk le, hogy lehetővé tegyük a klórpárna kialakulását. Ennek a párnának a belsejében a klór koncentrációja annyira nagy, hogy az ott található feketemoszatok elpusztulnak. A művelet befejezése után a feneket kefével alaposan tisztítsuk meg, majd a vizet szívjuk le.
Ha a nagy felületre kiterjedő algásodás ismételten előfordul, nem marad más hátra, mint a medence leürítése és gondos takarítása.
A feketemoszatok szaporodásának kémiai és fizikai eszközökkel megvalósított és a remények szerint hosszú ideig tartó visszaszorítása előbb vagy utóbb eléri az elviselhetőség határát. A vízben ugyanis egyre nagyobb vegyszeradagokat kell alkalmazni és mind több emberi munkaerőre van szükség.
E könyv szerzője praxisa során szinte minden szert és csodaszert kipróbált, amelyről azt állították, hogy használnak, sőt profilaktikus (megelőző) segítséget nyújtanak a kékmoszatok ellen. Egy-egy alkalmazás igen költséges volt. Valódi segítséget azonban egyik sem adott. Teljesen mindegy, hogy kvaterner-ammónium- vagy réztartalmú szerekről volt-e szó. Az megfigyelhető volt, hogy a réztartalmú algásodás elleni szerek fékezték a szaporodást. A hatékonyságra megadott, nagyon eltérő időtartamok végére azonban az alga újra megjelent. Algásodás elleni vegyszerek láthatók a 30. képen.
Túl sok algásodás elleni szert már csak azért sem lehet adagolni, mert az így túlterhelt víz már a fürdőmedence használóira is veszélyes lehet. A fertőzött medencékben ennek ellenére szükség van az algásodás elleni szerek bevetésére, hogy legalább a szaporodást megállítsuk.
Az algásodás elleni védekezés hatásos eljárása a következő: tisztítás kefével - algásodás elleni szer - klórsokk - szükség esetén felújítás.