Malabár spenót virágom levelei miért fonnyadnak, illetve a szélei barnulnak?

Üdvözletem!

Szeretném megkérdezni, hogy a malabár spenót virágom levelei miért fonnyadnak, illetve a szélei barnulnak. Olyanok min ha száradnának. Ablak előtt a radiátor előtt van a növény, állandóan nedves a földje.

Köszönettel:

P.Marcsi

Kedves Érdeklődő!

A sárgulás, fonnyadás sok minden következménye lehet (túlöntözés, ásványi anyag hiány), úgy tartja, ahogyan a növény igényelné?

A növény hőtűrő képessége kiváló. A pozsgás növényekhez hasonlóan a 40-50 °C-ot is elviseli. A hidegre érzékenyen reagál. Ősszel a hűvös, fagypont körüli éjszakák hatására fejlődése megáll és a fagyok beálltával elpusztul. Nagyon fényigényes, a tűző napot is jól elviseli. Szárrészei fény nélkül megnyúlnak, etioláltak lesznek, s eredeti színüket, formájukat nem nyerik vissza többé. Csak a nyári hónapokban fejlődik jól.

Szárazságtűrő, a csapadékszegény nagy meleget is jól átvészeli vastag bőrszövete és rendkívül nagy nyálkatartalma következtében. A minimális csapadékot is jól hasznosítja. Hosszan tartó szárazságban nem pusztul el, csupán a növekedése áll le.

A talajjal szemben nem válogatós. Megfelelő számára a jó vízáteresztő, mérsékelten kötött talaj, amelyben nincs sok bomló szerves anyag. Legjobban a kissé kötöttebb talajon díszlik, de köves területeken is termeszthető. Nagy mennyiségben vesz fel makroelemeket (nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot) és csak kisebb mennyiségben igényel mező-, mikroelemeket. Műtrágyázással is termeszthető, szervestrágyázás esetén csak érett trágyát használjunk. A közepesen tápanyagigényes növények sorába tartozik, nagyobb zöldtömeg kialakításához főleg nitrogénre van szüksége, de a túlzott nitrogénadagolás hatására nagy mennyiségű nitrát képződik a levelekben, amely az egészségre káros. Ezért a műtrágya kiszórásakor azonos arányban adjuk a nitrogént, a foszfort és a káliumot.

A mérsékelt éghajlatú országokban, így nálunk is egyéves növény. Az elhullatott magok rosszul telelnek át, ezért minden évben újra kell vetni. Palántázni fölösleges, mert magas hőmérséklet és fényigénye miatt növekedését a korábbi kiültetéssel sem gyorsítjuk lényegesen.

Ősszel, a szokásos szántáson vagy ásáson kívül nem igényel különösebb talajmunkát, sőt nem túl kötött talajon lazítatlan földben is megmarad. Tavasszal a talajegyengetés, gereblyézés után fészkekbe vagy sorokba, ritkásan vessük. Április második felétől vethető. Kúszónövény, ezért a fészkek egymástól 40-50 cm-re legyenek. Sorba vetve a sortávolság 50-60 cm, a tőtávolság 8-10 cm. Támrendszerre is futtatható, de a földön hagyva is jól termeszthető. Kelés után, amikor megjelennek a hosszú sziklevelek, ritkítsuk. A fészkekben 2-3 tőnél több ne maradjon, sorvetésnél pedig egymástól 10-15 cm-re hagyjuk meg a kis növényeket.

Tavasszal a növekedése vontatott. Hosszú, száraz időszakban egyszer-kétszer érdemes megöntözni. Fejlődése a nyár folyamán felgyorsul. Amíg ez meg nem történik, addig különösen érzékeny a gyomosodásra. A gyomnövények a bazellát beárnyékolják és így a növekedéséhez oly fontos napfénytől fosztják meg. A nyár második felében befutja a környező területet, ezzel már megakadályozza a gyomok fejlődését. A talaj be-árnyékolásával csökkenti a víz elpárolgását, ezért ilyenkor már nem szükséges öntözni. Nyár közepétől szedhetők a levelek és a fiatal leveles hajtások.

A hazánkban előforduló kártevők, kórokozók között kifejezett károsítőja nincs, ezért különösebb növényvédelmi munkát nem igényel. Igen ritkán, főleg hosszú esős időszakban a szürkerothadás veszélyezteti, míg az állati kártevők közül a földibolha, a pajzstetű és a meztelen csiga okozhat kisebb gondot.
Magfogás céljára a fagyok beköszöntéig hagyjuk a növényeken a terméseket. A sötétkék termések húsa az alkörmöshöz hasonlóan igen jó színező, de akadályozza a mag csírázását, ezért erjesszük és mossuk ki a magokat.