A banán termesztéséről szeretnék többet megtudni.

A kérdésem az volna, hogy a banánokkal kapcsolatban, nekem jelenleg mediterrán tápom van jó-e a banánhoz? Télen hányszor kell tápozni? A weboldalon feltüntetett nitrát, foszfór, nitrogént hol lehet beszerezni és mit jelent az arány megosztás a 3 szám feltüntetés? (Szóbanforgó cikk)

Télen nekem a törpébb banánok megszoktak feketedni olyan fonnyadozó, perzselődő formában, mit ronthatok el? Ezzel szemben közepesebb méretű banánok, mintha strapabíróbbak lennének, de velük kapcsolatban is tartok, pedig nagyon ragaszkodok hozzájuk.

Átültetés után, nem tartanám jónak a gyökér metszését, pedig kaptam már olyan tanácsot, hogy megoldható, de úgy gondolom, hogy a hamarábbi virágzáshoz inkább a nagyobb és nagyobb edény mint a gyökér metszése, jól gondolom?

Téli időben is egyenletesen kell tápozni és öntözni a banánokat?

És még az volna a kérdésem, hogy robeleni főnix pálmát lehet-e metszeni a gyökerét, vagy neki sem ajánlatos?

Még annyit, hogy csak lakásban lévő banánnak hogy állítsam össze a talajt, elég az általános, vagy ide is kell a 20 százalékos perlit?

Örülök, hogy rátaláltam önökre és nagyon várom válaszukat, tisztelettel: Molnár Imre

A banánfajok számára az enyhén savanyú (5,5-6,5 pH) kémhatású, laza szerkezetű, jó vízelvezető képességű talaj a legmegfelelőbb. Ez utóbbi tulajdonságok biztosítása céljából szükséges a kertészeti perlit használata, akár szabadföldben, akár konténerben kívánjuk nevelni. A földkeverékük tartalmazzon 2 rész agyagos egységföldet, 2 rész savanyú tőzeget és 1 rész perlitet. Mivel nagyon intenzív növekedésű növények, sok tápanyagot igényelnek. A szükséges tápanyagigény csak akkor határozható meg, ha tudatában vagyunk a földkeverék vízben oldható tápanyagtartalmával is. Ezt egy szobanövény esetén erős túlzásnak gondolom… Az NPK arány különben azt jelenti, hogy a három legfontosabb makroelem, a nitrogén, a foszfor és kálium egymáshoz viszonyítva milyen arányban van jelen a készítményben. A tápelemeket jellemzően tömegszázalékban tüntetik fel a csomagoláson. A banánok pontos tápanyagigényével kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. Az általam ajánlott NPK arány (3:1:6) Enrique Martinez Bustamante professzor és munkatársainak publikációjából származik, akik a Columbiai Nemzeti Egyetemen 1997-ben vizsgálták a különböző arányú műtrágyázás hatását a Musa acuminata ’Giant Cavendish’ fejlődésére. A „mediterrán műtrágyát”, mint fogalmat nem minősíteném, kétlem, hogy egyezik a mandulafenyő (Pinus pinea), az olajfa (Olea europaea), a leander (Nerium oleander) és az európai törpepálma (Chamaerops humilis) tápanyagigénye csupán azért, mert a mediterráneumban honosak. De valamire biztosan jó az a készítmény… A meleg lakásban tartott növényt – mivel nem áll le a fejlődésben – télen is kell műtrágyázni. Igaz, ilyenkor a fényhiány miatt célszerű visszafogottabban. A banán átültetésekor a gyökereket nem kell levágni. A Phoenix esetében viszont sokszor nincs más választás, mert a mélyre hatoló erős gyökerek a cserép alján összetekerednek, és gyakorlatilag kinyomják a növényt a cserépből. Ezt gondosan le lehet vágni, de ez sem tesz túl jót a növénynek.