5111. Alma, körte, birs metszése: mutatjuk, hogyan ismerd fel a termőrészeket
Az almatermésűek metszése előtt érdemes megismerkednünk a csoportra jellemző termőrészekkel. Ha ezektől megválunk, nem számíthatunk sok gyümölcsre...
Az almatermésűek metszése előtt érdemes megismerkednünk a csoportra jellemző termőrészekkel. Ha ezektől megválunk, nem számíthatunk sok gyümölcsre...
A ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) márciusban virágzó, a jácintfélék családjába tartozó védett virágunk. A nyíregyházi Sóstói-erdőben minden évben feltérképezik állományát és fotóstúrát is indítanak a látogatóknak.
Korábban indult a rügyfakadás, előfordulhat erősebb fertőzés, és az esetleges tavaszi fagy is jelentősen befolyásolhatja az idei, jelenleg jónak ígérkező gyümölcstermést.
A babafészkek varázslata csupán manapság terjedt el. Nem véletlenül találták fel ezt a kényelmes kiegészítőt: a legtöbb anyuka és apuka akkor a legnyugodtabb, ha bármikor tudja ellenőrizni újszülöttjét. Ez éjszaka a legfontosabb, hiszen a friss szülőket a legkisebb hangocska is megijeszti. A babafészek éppen ezért egy szuper találmány: ebben kényelmesen aludhat szülei között a baba, ha pedig megébred éjszaka, a szülők pillanatok alatt tudnak cselekedni.
Közeleg a húsvét és persze a nagymamád születésnapja is? Valami igazán kivételes ajándékkal készülnél, de még nem igazán jött szembe az, amire vágysz? Maradj velünk, és válogass tippjeink közül!
Az első és legfontosabb tudni való, hogy csak a három évnél fiatalabb muskátlikat érdemes teleltetni, ha a növényeink ennél idősebbek, érdemes inkább tavasszal lecserélni az állományt. A fiatal muskátlikat viszont több módszerrel is eltehetjük. Ha van egy világos, de hűvös folyosó, vagy előtér, vágjuk vissza a muskátlikat a felére és egy 9-10 fokos helyiségbe helyezzük el őket cserepestől. A locsolást ilyenkor csökkentsük le, éppen hogy picit legyen nedves a földje. Tavasszal ültessük át egy nagyobb cserépbe, és kezdjük el a kinti levegőhöz hozzá szoktatni a növényeket, és emeljük az öntözést is. A következő hónapban kezdjük el tápoldatozni, és az első hajtásokat vágjuk vissza a felére. A másik bevált módszer, ha kivesszük a muskátlit a cserépből, a gyökerét és a szárát visszavágjuk, összerakjuk őket egy nagyobb cserépbe, betakarjuk földdel, és így tesszük el egy sötét, de jól levegőző pincébe, vagy sötét helyiségbe tesszük. Így a muskátli nem hajt ki. A beteg sárgult leveleket okvetlenül távolítsuk le, ugyanígy az esetleges virágkezdeményeket is. Tehát a muskátli teleltetéshez ideális a folyosó, az ablakpárkány, a pince, a garázs, a télikert. Tavasszal a muskátlikat érdemes friss földbe ültetni, és elkezdeni tápoldatozni. Az első hajtásokat vágjuk vissza a felére így elkerülhetjük, hogy felnyúlt hajtásokat kapjunk.
A lakásban világos, napos, levegős helyen tartsuk. Nyáron védjük a tűző naptól. A harangvirág levegőtlen szobában nem virágzik! A fagyveszély elmúlása után cserepestül kitehetjük az erkélyre vagy a kertbe félárnyékos helyre. Ősszel, a fagyok beállta előtt vigyük vissza a lakásba, 6-10 C fokon teleltessük. A növényt kétévenként ültessük át tápdús földbe. A talaj felszínét célszerű agyaggal és homokkal keverni. Átültetésre a tavaszi időszak a legalkalmasabb.
Üdvözlöm! Nyugodtan ültesse el ha már a gyökerek legalább 3-6 cm-esek. A gyökeres dugványokat minél előbb el kell ültetni, mert így jutnak megfelelő tápanyaghoz a földből.
Tavasszal vagy ősszel ültessük őket. Magasságuk fajonként és fajtánként változik, mely a 40 cm-től a 2 méterig terjed. Szaporításuk dugványról történik. Legjobb eredmények a fásdugványozással érhetők el. Ehhez szeptember-novemberben vágjunk ceruza vastagságú ágakat, és a fásdugványozásnak megfelelően ültessük el. A növények, ha magukban szoliterként állnak alig kell metszeni, egyébként, ha sövénynek vannak ültetve, a sövényeknél szokásos normál alakító metszés szükséges. Sövény esetében évente 2-3 alkalommal végezzük el a metszést. Ebben az esetben a fiatal hajtásokat minél több elágazásra, hajtásképződésre kell serkenteni. Kiválóan alkalmazhatók alacsony vagy félmagas sövénynek.
A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák. Teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg. CsipkebogyószörpHozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 4 liter víz, 1-1,5 kg kristálycukor, 10 g citromsav/liter A dércsípett csipkebogyót megmossuk, összezúzzuk, húsdarálón ledaráljuk, majd 3 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet ismét kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra egy liter meleg vizet teszünk, és másnapig állni hagyjuk. Ezt követően ismételten kipréseljük, és egyesítjük a leveket (leszűrjük). A léhez cukrot és citromsavat adunk. Az elkészített szörp minden kilogrammjához 0,5 g szalicilt vagy 1 g nátrium-benzoátot oldunk.