5286. Dupla áron 2020-ban a sárgabarack
Szerencsés az, akinek nem fagyott el az egész baracktermése, a piacon 2020-ban dupla áron juthatunk kedvenc lekvár alapanyagunkhoz.
Szerencsés az, akinek nem fagyott el az egész baracktermése, a piacon 2020-ban dupla áron juthatunk kedvenc lekvár alapanyagunkhoz.
A kerékpárbolt Budapest körzeteiből megközelíthető, szóval bármikor begurulhat, na nem ingerültsége, hanem vásárlási kedve miatt. A biciklizés folyamatos felkészültséget igényel. Ha városban teker, akkor a kátyúk, padkák és útakadályok jelentik a legnagyobb kihívást. Ha országúton hajt, akkor a természetes kopással kell szembenéznie, míg terepen az alkatrészek elhasználódása szintén kikerülhetetlen. Minőségi felszerelésekkel hosszútávra bebiztosíthatja tekergőzéseit, de váratlan fordulatok így is, bármikor bekövetkezhetnek. Jó, ha egy mini pumpát és két csere belsőt a keze ügyében tart, ha kerékpározni indul, mert így legalább a defektes helyzetekkel hatékonyan szállhat szembe.
Mi jut először eszébe, ha az összecsukható kerékpár kerül említésre? Praktikus, kis helyen elfér, könnyen hordozható. Ez mind igaz, de ennél jóval többről van szó. Az emberek zömének eszébe sem jut, hogy az összecsukható kerékpár is egy előnyös alternatíva, ha bicikli vásárlásról van szó. Ha Ön is kételkedik ebben, akkor érdemes átfutnia a cikket, mivel az alábbiakban összeszedtük mindazt, ami az úgynevezett „fold up and go” biciklik mellett szól.
Az MVM Paksi Atomerőmű ZRt 2020-as alkotó energia pályázatán a hobbikertészek mutathatják meg kreativitásukat virágtartók újrahasznosításával. Még két hétig nevezhetünk! Mutatunk pár ötletet!
Vérkörte, vérbelű körte: kis termésű, nyáron érő, elég kövecses fajta, ezért felhasználása korlátozott: pálinkának, ecetnek, kompótnak kiváló.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).