5441. Mennyi a körte ára 2020-ban?
Fontos őszi-téli gyümölcsünk az alma mellett a körte: lássuk hogyan alakul az ára 2020-ban és hogyan tudjuk megfelelően tárolni télire.
Fontos őszi-téli gyümölcsünk az alma mellett a körte: lássuk hogyan alakul az ára 2020-ban és hogyan tudjuk megfelelően tárolni télire.
Az Európai Unióban elharapódzott a növényvédő szerekkel szembeni, jellemzően indokolatlan ellenérzés - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Ahogy fejlődött az informatika, megjelent az internet, folyamatosan nőtt a sávszélesség, úgy egyre jobban terelődött át minden az online térbe. Egyre több olyan dolgot is el tudtunk intézni otthonról egy számítógép segítségével, amihez eddig személyes jelenlétre volt szükségünk. Mindezt 2020-ban a koronavírus is “megtámogatta”. Immár egyre több pénzintézetnél számos ügyet lehet intézni online is, személyes jelenlét nélkül. Lássuk, miért is érdemes az online ügyintézést választani banki kölcsön igénylése esetén!
Bármelyik ablakról is van szó, nagyon fontos, hogy meg legyen oldva az árnyékolás problémája. Miért is? Nos, azért, mert ha nincs árnyékoló eszközünk, akkor a Nap folyamatosan besüt a lakásunkba, irodánkba. Ez pedig nem mindig kellemes. Az árnyékolásra többféle lehetőség is rendelkezésre áll, például sötétítő függöny, roletta vagy reluxa, ám, ha tetőablakról van szó, akkor annak a speciális méretét, kialakítását is figyelembe kell venni az ideális árnyékolási mód megválasztásakor. A tetőablak árnyékolók közül a fényzáró, a külső hővédő és az árnyékoló roló is kiváló megoldás lehet.
Az emberek többsége idegenkedik a diólevél komposztálásától és a legrosszabb megoldást választja, az avarégetést. Videón mutatunk egy optimális megoldást az őszi diólevélhegy kezelésére!
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).