5481. Mikor éli túl a földlabdás fenyő a karácsonyt?
A földlabdás fenyő egy élő kültéri növény, amire oda kell figyelni, ha azt szeretnénk, hogy bent a lakásban túlélje az ünnepeket. Videóban megmutatjuk, mire kell figyelni.
A földlabdás fenyő egy élő kültéri növény, amire oda kell figyelni, ha azt szeretnénk, hogy bent a lakásban túlélje az ünnepeket. Videóban megmutatjuk, mire kell figyelni.
A tisztítás és a takarítás területén a fertőtlenítőszereknek hatalmas népszerűségük van, amely a mostani időszakban még erősebben jelen van a piacon. A megfelelő fertőtlenítés a vírushelyzetre való tekintettel elengedhetetlen, hiszen különböző tisztítószerek segítségével számos baktérium és kórokozó elpusztítható. Így ragyogó tisztaság mellett magas fokú higiéniát is biztosíthatsz nem csak otthonodban, de egyéb közösségi színtereken egyaránt. Legyen szó uszodáról, mosodáról, nagyüzemi konyhákról, szállodákról vagy hotelekről, minden típusú intézmény tisztán tartására alkalmasak a fertőtlenítők, csupán tudnod kell, hogy mire szeretnéd használni azokat.
Borbély Tamás, a Szent István Egyetem egykori hallgatója nyerte el idén a Magyar Bor Akadémia által megszervezett "Év Bortermelője Magyarországon 2020" díjat. Az idén 30. alkalommal kihirdetésre került elismerés hazánk egyik legrangosabb hazai méltatásának számít borászati körökben.
A ránctalanítás igen fontos feladat, ami nemcsak azokat érinti, akiknek az arcán már megjelentek az első ráncok vagy szarkalábak. Mint sok más jelenség, a bőröregedés folyamata is késleltethető, ha a megfelelő összetételű készítményeket használjuk.
Pontosan hány éven keresztül kalkulálhatunk egy újonnan beszerzett Roomba készülék zavartalan használatával? Milyen tényezők befolyásolják egyáltalán a várható élettartamot? Mit tesz az ügy érdekében a Roomba, és mit tehetünk mi magunk felhasználóként?
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).