5581. Lemosó permetezés: sokan elfelejtik, pedig fontos kerti munka tavasszal
A lemosó permetezést nem szabad tavasszal kihagyni. Ilyenkor érdemes nekiállni a munkának!
A lemosó permetezést nem szabad tavasszal kihagyni. Ilyenkor érdemes nekiállni a munkának!
A gyógynövény birodalom számtalan illatos, ízes, gyógyhatású taggal büszkélkedik. Nem egy közülük egyszerre gyógy- és fűszernövény, így aztán megfelelően alkalmazva teret és helyet kaphatnak a gasztronómiai fogásokban és a házi orvosságokban egyaránt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben érkeznek információk postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető, és márciusban lehet idén először számítani rá, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni.
A korai tavasz miatt jogosan aggódnak a kertészek, főleg a kajszifák indultak be már február elején. Volt ahol már a sziromlevelek piros színe is kibukkant a rügypikkelyek alól.
Tavaly az egyik munkám kapcsán próbáltam megoldást találni arra, hogy egy kiemelt magas virágágyást hogyan lehetne jó minőségű földdel feltölteni.
Ha az előző 10 évhez hasonlóan gondozta növényét, akkor valamilyen kórokozó (gomba) vagy kártevő (gyökértetű) idézhette elő a gumó felpuhulását, de előfordulhat nagy mértékű vízvesztés miatt is. Gomba- vagy tetűfertőzés esetén használjon megfelelő növényvédőszert. A vízvesztést párásítással, fokozatos, de óvatos vízadagolással megszüntetheti. Ha a gumóban rothadás tünetei fedezhetők fel, akkor darabolja fel és keressen olyan épnek látszó gumódarabot amiről megkísérelheti a gyökereztetést. Levágva, a gumón lévő elágazások is gyökereztethetők, ehhez használjon pozsgásokhoz való gyökereztető hormont /Incit-5/. A Magyar Pozsgásgyűjtők Egyesületének "Debreceni Pozsgástár" című, 60 oldalas színes, ismeretterjesztő folyóiratában részletesen is olvashat a Jatropha félékről, tartásukról, szaporításukról.
Ha ezek az apró 1.3 mm-es állatok fehéres, vatta szerű váladékot is képeznek és hordoznak a hátukon, akkor vándor pajzstatvekről van szó. Polifág, tehát sok tápnövényű kártevők, minden szobai növényt meg szoktak fertőzni. Szívó kártevők, lakásban számos nemzedéke fejlődik, nagyon szapora állatfaj. A legerősebben fertőzött növényeket minél előbb távolítsa le, dobja ki. A kevésbé fertőzötteket, nem lakótérben, permetezze le Actara nevű rovarölő szerrel 3-4 alkalommal 7-8 napos időközzel. A maradék permetlével öntözze be a földjét víz helyett a töve környékén. Ha kitartó munkával - úgy tünik - sikerült megszabadulni tőle, a későbbiekben rendszeresen ellenőrízze, gyakran újra fel tud szaporodni 1-2 életben maradt egyedtől. Érdemes a fertőzött cserepeket más helységbe áttelepíteni, "karanténba helyezni", hogy a még egészségesek befertőződését megelőzzék. A kiürült cserepeket csak alapos tisztítás és hypos fertőtlenítés után ajánlott felhasználni.
A sárgabarack fa kérge alatt jellegzetes alakú, keskeny, kissé besüppedő járatok láthatók, ezek szúbogár kártételét jelzik. Sok szúbogár faj fordul elő fás növényeken, csak a járatok alapján a konkrét szúbogár fajt nem lehet meghatározni. A fajok többsége évente csak 1 bogárnemzedéket nevel ki, de sajnos ismertek évente 2 bogárnemzedéket fejlesztő szúfajok is. Ez utóbbiak gyorsabban idézik elő a fák pusztulását. A szúbogarak általában 2-5 mm méretű, kemény kitinpáncéllal fedett, keskeny bogarak, színűk sötét(barna, fekete). A fák törzsén vagy vastagabb ágainak farészében élnek a tojásokból kikelő 1-4 mm-es világos színű lárvái a járatokban, ott fejlődnek bogárrá. A bogarak apró, kerek lyukakat rágva bújnak ki a fából, egy ideig a fa kérgén mozognak, repülni is tudnak, így terjednek. A kártételt erős fertőzésénél arról is fel lehet ismerni, hogy gyakran a fatörzs tövénél feltünik a lyukakból kiszóródó rágcsálékuk, ennek színe sárgás-barna. Amikor már a lyukak száma a farészen tömeges, a védekezéstől kevés eredmény várható. Kémiai védekezés csak a bogarak ellen lehetséges, amikor a fakéreg felszínén találhatók. Ez elég rövid időszak. Amint a farészbe behúzódnak, rovarölő szerrel már hatékonyan nem lehet a folyamatba beavatkozni. A bogarak tavaszi megjelenésekor a megfertőzött fás rész felszínének folyamatos permetezésével a további szaporodás és fertőzés megállítható. Erre a házikertben felhasználható Decis, Talstar, Sherpa, Actara, Carea rovarölőszerek bármelyikét ajánlom. A megtámadott részek permetezését 7-10 naponta ismételjék meg. Eső után a kezelést 1-2 nap múlva pótolják. Érdemes a fa mellé frissen levágott ún. "csali ágakat" fektetni, ezekre rá szoktak húzódni a szúbogarak. 10-14 naponta összegyűjtés után égessék el, és újat helyezzenek ki.
Próbálja meg a budapesti Füvészkertben. Bár nem kimondottan növénykereskedéssel foglalkoznak, talán ott sikerrel jár.
A szőlő rügyeit a vincellér bogár mellett a kendermagbogár és a fekete barkó ormányos bogarak is rághatják. A kártételük hasonló. Éjjel végzik a rügyek vagy később a levelek rágását, míg általában nappal nem mozognak, hanem félre húzódva rejtetten élnek. A védendő vügyeket, hajtásokat, ha a kártétel számottevő, permetezze le minél előbb rágó kártevők elleni következő rovarölő szerek bármelyikével: Actara, Sherpa, Decis, Talstar. A bogarak rajzása elhúzódó, a permetezés legalább egyszeri megismétlése 8-10 nap múlva szükséges lehet.