5581. Lemosó permetezés: sokan elfelejtik, pedig fontos kerti munka tavasszal
A lemosó permetezést nem szabad tavasszal kihagyni. Ilyenkor érdemes nekiállni a munkának!
A lemosó permetezést nem szabad tavasszal kihagyni. Ilyenkor érdemes nekiállni a munkának!
A gyógynövény birodalom számtalan illatos, ízes, gyógyhatású taggal büszkélkedik. Nem egy közülük egyszerre gyógy- és fűszernövény, így aztán megfelelően alkalmazva teret és helyet kaphatnak a gasztronómiai fogásokban és a házi orvosságokban egyaránt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben érkeznek információk postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető, és márciusban lehet idén először számítani rá, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni.
A korai tavasz miatt jogosan aggódnak a kertészek, főleg a kajszifák indultak be már február elején. Volt ahol már a sziromlevelek piros színe is kibukkant a rügypikkelyek alól.
Tavaly az egyik munkám kapcsán próbáltam megoldást találni arra, hogy egy kiemelt magas virágágyást hogyan lehetne jó minőségű földdel feltölteni.
3 az 1-ben könyvet nem igazán tudok Önnek ajánlani. A Cser Kiadó témakörönként megjelentetett jól használható könyveket, ezeket tudnám javasolni. <p>Lombos fák, cserjék címmel pedig a Botanika kiadó jelentetett meg 4. kiadásban az új fajták leírásával bővített könyvet.
A tulipánok és sok más hagymás növénynél fontos, hogy 2-3 évente elvirágzás után vegyük fel hagymáikat a földből, szárítsuk ki, és hűvös helyen ´nyaraltassuk´, majd ősszel ültessük el őket. A következő évben ismét teljes pompával fognak virítani.
A borókaféléket a magvetésen kívül őszi hidegágyi vagy téli üvegházi duványozással lehet szaporítani. Tavasszal is lehetséges a szaporítás: áprilisban-májusban a friss hajtásról szedett dugvány még ugyanabban az évben meggyökeresedhet. A rosszul szaporodó fajtákat üvegházakban oltják.
A közönséges dió meleg- és fényigényes. Mélyrétegű, tápdús nem túl nedves talajt kedvel. Az átültetést és a metszést rosszúl tűri. Amennyiben több környezeti elvárásában is hiányt szenved, könnyen előfordul, hogy nem fejlődik rendesen.
Valószínű a diófáját a dió gnomóniás betegsége támadta meg, amely 3-4 mm-es barna szegélyű foltok megjelenésével kezdődik, amelyek később felfedezhetők lesznek a hajtásokon majd a gyümölcs húsán(zöld külső burkán) is.<p> A fertőzési források a lehullott levelek, ezért is érdemes ezt ősszel elégetni. Ha ez elmarad, az eredményes védekezéhez a lombot fertőtleníteni kell, lombhullás után DNOC, benomil vagy tiofanát-metil hatóanyag-tartalmú szerekkel kell permetezni.