5581. Lemosó permetezés: sokan elfelejtik, pedig fontos kerti munka tavasszal
A lemosó permetezést nem szabad tavasszal kihagyni. Ilyenkor érdemes nekiállni a munkának!
A lemosó permetezést nem szabad tavasszal kihagyni. Ilyenkor érdemes nekiállni a munkának!
A gyógynövény birodalom számtalan illatos, ízes, gyógyhatású taggal büszkélkedik. Nem egy közülük egyszerre gyógy- és fűszernövény, így aztán megfelelően alkalmazva teret és helyet kaphatnak a gasztronómiai fogásokban és a házi orvosságokban egyaránt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben érkeznek információk postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető, és márciusban lehet idén először számítani rá, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni.
A korai tavasz miatt jogosan aggódnak a kertészek, főleg a kajszifák indultak be már február elején. Volt ahol már a sziromlevelek piros színe is kibukkant a rügypikkelyek alól.
Tavaly az egyik munkám kapcsán próbáltam megoldást találni arra, hogy egy kiemelt magas virágágyást hogyan lehetne jó minőségű földdel feltölteni.
Nem csak a gyümölcstermő csonthéjasokon, de a babérmeggyen is megjelenik ez a kórokozó. Hűvös, csapadékos tavaszokon súlyos megbetegedést okozhat. A nyár végére jelentős lombvesztés következhet be. A károsított leveleken barnás-pirosas, apró, kerek foltok jelennek meg. Az idő előre haladtával ezek a foltok kitöredeznek, és a levél úgy nézz ki mintha sörétes puskával lőtték volna rá. A kórokozó micéliummal és konídiummal telel át a vesszőkön és a lehullott leveleken. Védekezés: beteg vesszők eltávolítása, rügypattanás előtt rezes lemosó permetezés. Vegetációban kontakt és felszívódó szerek kombinációjával és 10-14 napos permetezési fordulókkal lehet védekezni. A legendás babérmeggy (Prunus laurocerasus) - 1. rész
Ha jól látom, ez egy telt virágú gránátalma (Punica granatum) Mindenképp érdemes megtartani. Gondozásáról bővebben olvashat itt.
A nyírfák (Betula sp.) viszonylag ellenálló fák hazánkban, kiemelkedő kártevője, kórokozója nincsen, a városi levegőt is viszonylag jól bírja viszont az egyre melegebb és szárazabb nyarakat nehezen viseli. Élettani okok állhatnak a gyenge méret és a hirtelen lombvesztés mögött. Öntözéssel és tápaynagutánpótlással lehet segíteni átvészelni az egyre melegedő klímát. Bővebben itt>>
Az írisz levelein tripsz szívásnyomok láthatók, az 1-2 mm-es rovar pedig maga a kártevő. A kellemes őszi időnek köszönhetően még aktívan károsítanak, ezért akár most is lehet ellenük rovaroölőszerrel permetezni (Piretroid vagy szerveszfoszforsavészter hatóanyagú szerrel) és következő tavasszal is számolni kell megjelenésükkel. Kik azok a tripszek? Zöldségfélék biológiai növényvédelme: levéltetű, burgonyabogár, tripsz
Kedves Bernadett! Sajnos a tujáknak az utóbbi években egyre több kártevője és kórokozója van, amelyek megjelenése tipikusan az élettanilag hátrányos helyzetű növényállományban fokozott. Amit tehet, hogy nagyon alaposan letisztítja a növényeket, kihív vagy elvisz pár hajtást egy szakemberhez és élőben közösen megállapítják milyen kártételről van szó és ez alapján lehet majd vegyszeresen védekezni. Sajnos mindezt online nem lehet precízen behatározni az is lehet hogy több kártevő/kórokozó együttes jelenlétéről van szó. A legfontosabb emellett, hogy az öntözésre és tápanyag utánpótlásra, a tuják rendszeres letisztogatására szánjon időt, különben hamarosan lehet, hogy az egész sövénytől el kell búcsúznia és az nagy kár lenne! Üdvözlettel, A Stipa Szakértője Barnul, szárad a tujám. Mi baja lehet? Vizet a szomjas tujáknak! Hogyan gondozzuk a tuját, hogy fél évszázadig is virítson? Mitől száradnak a tuja levelei, avagy mi is az a didimaszcella?