5586. Mit tegyünk, ha elvirágzott a cserépben tartott jácint?
A cserépban tartott jácint, amint elvirágzott kiültethető a kertbe vagy a balkonládába, de nem azonnal. Mutatjuk, mit kell tenni!
A cserépban tartott jácint, amint elvirágzott kiültethető a kertbe vagy a balkonládába, de nem azonnal. Mutatjuk, mit kell tenni!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.
Onnantól kezdve, hogy a legifjabb családtag elindul, apró felfedezővé avanzsálva kutatja át a lakást és a kertet újabb és újabb kalandokat keresve. Míg a belső térben a sarokvédőkkel, a leszabályozott fiókokkal és lezárt szekrényajtókkal valamennyire háríthatók a balesetveszélyes helyzetek, az udvaron egy kicsit komplikáltabb ennek megoldása. Éppen ezért lényeges, hogy tudatosan, a részletekre is odafigyelve alakíts ki egy gyermekbarát kertet, ahol bátran játszhat a gyerkőc anélkül, hogy veszély leselkedne rá. Lássuk, milyen szempontokat érdemes ehhez figyelembe venni!
Mielőtt tavasszal nekiállunk a metszésnek, élezzük meg a metszőollót. Mutatjuk, házilag hogyan kell!
Az “ej ráérünk arra még” Pató Pál uras hozzáállás eléggé jellemző a kerti vízvezetékrendszer téliesítésére. Mert úgysem olyan minuszosak a telek, meg különben sem tart sokáig a fagy, ha mégis beköszönt stb. Tehát érvek akadnak a halogatás, elhanyagolás mellett. Ám az udvari csöveket egy cseppet sem érdeklik ezek a magyarázatok, s bizony a legváratlanabb időpontban mondhatják fel a szolgálatot. A vízszerelő Budapest hitvallása, hogy némi tudatos cselekvéssel, az utólagos kapkodás egy az egyben megelőzhető.
A kertünkben saját retkünk felmagzott, majd a magokat újra elvetettük. Fogyasztható-e az egyeléskor kiszedett növény és zöldje?
A hangyák közvetlenül nem károsítják a fákat, és általában nem is jelennek meg azokon, csak másodlagosan. Gyakori a levelek hátoldalán kialakuló levéltetű telepek rejtett kialakulása, felszaporodása, és az általuk termelt mézharmat csalogatja a fára a hangyákat. Pajzstetvek is képeznek mézharmatot. Mindkét kártevő előfordulhat a gyümölcsfákon, ezek ellen kell védekeznie, utána a hangyák is eltünnek a fáról.
A Zamioculcas zamiifolia alapvetően levéldíszövényként tartott faj, de az idősebb példányok megfelelő tartás mellett kihozhatják torzsavirágzatukat. Mivel az eredeti élőhelyéhez szükséges körülményeket aligha tudunk neki biztosítani, így jellemző időszakot sem lehet megadni. Egy nagyobb rizómával rendelkező, szórt fényben tartott, sok leveles (15-20) növény már szobai körülmények közt is virágozhat.
Valószínűleg valami szívogató kártevő van jelen a növényen, a ragacsos, cukros váladékból erre tudok következtetni. Szabadba ki kellene vinni, árnyékba és néhány napos időközönként lefújni kontakt és/vagy felszívódó rovarölő permetszerrel.
Sajnos ebben a kérdésben biztos javaslatot nem tudok mondani, érdemes lenne az algaölőszer gyártóját vagy forgalmazóját kérdezni. Azt javasolnám azonban, hogy mindenképpen le kellene halászni a tetejéről az elhalt algatömeget, plusz emellett valami kerti tóba való szűrő is jót tenne a vízminőségnek.