5586. Már nő a medvehagyma a Bakonyban
A jó idő megérkeztével egyre több, a természetben előforduló gyógynövénnyel találkozhatunk a kirándulások során. A tési domboldalon többek között zsenge medvehagymával is találkozhatnak a kirándulók.
A jó idő megérkeztével egyre több, a természetben előforduló gyógynövénnyel találkozhatunk a kirándulások során. A tési domboldalon többek között zsenge medvehagymával is találkozhatnak a kirándulók.
A cserépban tartott jácint, amint elvirágzott kiültethető a kertbe vagy a balkonládába, de nem azonnal. Mutatjuk, mit kell tenni!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.
Onnantól kezdve, hogy a legifjabb családtag elindul, apró felfedezővé avanzsálva kutatja át a lakást és a kertet újabb és újabb kalandokat keresve. Míg a belső térben a sarokvédőkkel, a leszabályozott fiókokkal és lezárt szekrényajtókkal valamennyire háríthatók a balesetveszélyes helyzetek, az udvaron egy kicsit komplikáltabb ennek megoldása. Éppen ezért lényeges, hogy tudatosan, a részletekre is odafigyelve alakíts ki egy gyermekbarát kertet, ahol bátran játszhat a gyerkőc anélkül, hogy veszély leselkedne rá. Lássuk, milyen szempontokat érdemes ehhez figyelembe venni!
Mielőtt tavasszal nekiállunk a metszésnek, élezzük meg a metszőollót. Mutatjuk, házilag hogyan kell!
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.