5661. Elmondjuk, hogyan ültesd be a magaságyásodat, és rengeteg zöldséged lesz!
Ha már készen van a magaságyásunk, akkor alaposan meg kell tervezni, hogy mikor, mit ültetünk bele. Összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat.
Ha már készen van a magaságyásunk, akkor alaposan meg kell tervezni, hogy mikor, mit ültetünk bele. Összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat.
Mindenki előtt ismeretes, hogy a hosszú bezártságból lassan látszik a kiút. Ha nagy is a lelkesedésünk, hogy utazzunk, most igazán fontos, hogy figyeljünk másokra és ha lehet, utazzunk itthon. Számos előnnyel jár.
Nem a legjobb indítása a tavaszi locsoló szezonnak, amikor kinyitjuk a garázsunk ajtaját és meglátjuk az összetekeredett locsolótömlőnket, amit azután csak többszöri próbálkozásra tudunk kibogozni, bosszankodások közepette. A tömlő élettartamát is jelentősen megnövelheti az észszerű tárolás, így egy tömlőkocsi nem csak praktikus megoldás lehet, hanem pénzt is spórol nekünk.
Az 5 napos Steinberger fitness program segít felvenni a harcot a tavaszi kimerültség ellen. A legtöbbünknek nem ismeretlen jelenség a tavaszi fáradtság. A szervezetünk érthető reakciójáról van szó: a téli hideg napok okán fellépő fokozott melatonintermelésről. Abban az esetben viszont, ha fokozott figyelmet szentelünk a megelőzésre, és időben feltöltekezünk vitaminokkal, a kellemetlen szituáció elkerülhető.
A tavaszi és kora nyári időszak kifejezetten kedvez annak, hogy a kert körül lehessen kicsit tevékenykedni. Ha lehetősége van rá, mert a lakás/ház rendelkezik egy tágasabb térrésszel, akkor miért is ne formálná azt teljesen a saját ízléséhez? A hasznos és minőségi építőelemek, már nagyon egyszerűen beszerezhetők, így nincs más dolga, csak előállni egy stílusos elképzeléssel, majd pedig nekilátnia a kivitelezésnek.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).