5696. Szedd magad eper 2023: ezeken a helyeken lehet olcsóbban hozzájutni!
Az eper nem a legolcsóbb gyümölcs, ha magunknak szedjük, akkor sokat spórolhatunk. Itt a 2022-es lista!
Az eper nem a legolcsóbb gyümölcs, ha magunknak szedjük, akkor sokat spórolhatunk. Itt a 2022-es lista!
Talán nincs is olyan utazni szerető ember, akinek a jutányos külföldi nyaralás gondolatára ne dobbanna nagyot a szíve. Bizony, a legtöbben szívesen kelnek útra felfedezni a körülöttük lévő világot – és ha a jelenlegi gazdasági helyzet kedvezőbb volna, biztosra vehetjük, jóval több ember kerekedne fel, akár nagyobb lélegzetvételű utazásokra is. Vajon a kettő, a minden tekintetben élménydús nyaralás és a jutányos megoldások összefésülhetők, vagy muszáj kompromisszumokkal hozzálátni a vakáció megtervezésének?
Az országok fokozatosan nyitják meg a határaikat, így 2021 tavaszán az utazás repülővel egyre könnyebbé válik. A légitársaságok lassan, de biztosan növelik a járatok számát, kedvezményekkel és akciókkal vonzva az ügyfeleket. De mennyire biztonságos a levegőben útnak indulni, mielőtt a pandémia végleg véget érne? A továbbiakban erre keressük a választ.
Ha álltál már tanácstalanul az ajtó előtt, mit adj csemetédre, aki váratlanul kinőtte a cipőjét, ez a cikk Neked szól! Nem minden gyerek lába nő rohamosan, a szakaszos növés miatt azonban fontos, hogy legyen átfedés a rendelkezésre álló cipőik méretei között, hogy ne kerülj a fentihez hasonló szituációba.
Megkezdődött hazánkban is a többszörösen díjnyertes YOOM™ paradicsom termesztése és forgalmazása. A következő hónapokban mintegy 300 ezer csomag kerül a különleges színű csemegéből a fogyasztók asztalára.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).