5726. Támad a cseresznyelégy!
A zöldborsó nagyságú, pirosodó gyümölcsöket már károsíthatja a két cseresznyelégy faj.
A zöldborsó nagyságú, pirosodó gyümölcsöket már károsíthatja a két cseresznyelégy faj.
A kullancsok a nedves, sötét helyeken várják, hogy mikor kapaszkodhatnak rá az áldozataikra. Ha azt szeretnénk, hogy a kertünkben kevesebb legyen, érdemes néhány tippet megfogadni! Házi praktikák kullancs ellen.
Gyuri bácsi lánya, Zsuzsa megálmodott egy helyet, ahol a látogatók különleges környezetben sétálhatnak a gyógynövények között. Édesapja régi gyógynövénykertjének hagyományit megtartó, ám a mai kor kényelmét teljesen kiszolgáló, hársfalevelet mintázó, új látogatóközpontban több mint 150 féle gyógynövényt ismerhetnek meg az érdeklődők.
Szinte minden projekt esetében elhangzik a kérdés, hogy a cég milyen marketingstratégiát alkalmazzon, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a kommunikációja. Azonban egy kampány esetében nem csak egyetlen stratégiáról van szó, hanem ennél sokkal többről. A marketingkommunikációs eszközök egységes, mindent átfogó csatasorba rendezéséről, melyből az ügyfél és a reklámhadjárata kerül ki győztesen. Az elmúlt egy-két évben rohamszerű tempóban változnak a kommunikációs útvonalak, amelyek mentén el lehet jutni a fogyasztókhoz. Ha egy cég idejétmúlt marketingeszközöket alkalmaz, hamar látni fogja a kárát.
Nagyon sok élelmiszerinnovációról hallani manapság, ezek nagy része fenntarthatósági, etikai vagy egészségügyi megfontolások miatt jön létre, persze az üzleti érdekek sem elhanyagolhatók. Elsősorban a tejtermék- és húshelyettesítő készítményekről van szó, amivel párhuzamosan nagy divatja van a vegán és vegetáriánus étrendeknek is. De vajon pusztán az, hogy egy élelmiszer növényi alapanyagokból áll, garancia arra is, hogy egészségesebb? Érdemes alaposan átnézni, hogy miből készülnek ezek az új élelmiszerek és hogyan érik el a hagyományoshoz hasonló állagot, látványt és főleg ízt.
A jelenség a növénynek nem káros. Sok sikert a továbbneveléséhez!
Tisztelt Kertbarát! A képeken a peronoszpóra betegség kezdeti (sárgulás) és végső (barnulás) stádiuma látható. A bor és csemegeszőlő peronoszpórája megtámadja a dísznövényként használt vadszőlőt (Parthenocissus) is. Az ide csapadékos párás meleg nyár sajnos kedvezett ennek a betegségnek és ezért a szőlőtermesztők is sokat védték permetezéssel a szőlőiket. Ezt a vadszőlőt a borszőlőhöz hasonlóan a következő gombaölő szerekkel lehet megvédeni: Bordói lé, Dithane M-45, Rézoxiklorid 50WP, Vitra Rézhidroxid. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédelmi szakmérnök www.aleonkert.hu
Kedves Érdeklődő! Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya? A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak. A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban. Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:- virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak- nappalok megfelelő hossza A tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)
Kedves Örsi G! Látatlanban ezt nagyon nehéz megmondani. Mivel a nyár nagyon csapadékos volt (és jelenleg is az az idő) ezért elképzelhető, hogy lisztharmat megtámadta a növényt, amire ilyen időjárási viszonyok között hajlamosak. A termés a virágból lesz, ezért lehet hogy esetleg valami fizikai behatás érte-letörött a virág, de a meztelen csigák is szeretik. Én valami virágzás utáni gomba betegségre (lisztharmat) gyanakszom.
Tisztelt Kertbarát! A képen a Medinillan a kálium hiány tünetei fedezhetők fel az idősebb alsó leveleken a levélhegye irányából klorotikus tünet mutatkozik a levélnyél irányában. A növényt érdemes lenne egy nagyobb cserépbe tápanyag dús talajba átültetni, valamint Fitohorm 39 K kálium túlsúlyos tápoldattal megöntözni. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédelmi szakmérnök www.aleonkert.hu