5731. Miért potyog a tölcsérjázmin levele?
A tölcsérjázmin vagy más néven dipladénia mediterrán kúszónövény, ami nem szereti a hideg, esős időt és el kezdhet a levele potyogni.
A tölcsérjázmin vagy más néven dipladénia mediterrán kúszónövény, ami nem szereti a hideg, esős időt és el kezdhet a levele potyogni.
Akár konyhatündérek vagyunk, akár nem, mindannyian szeretjük a finom fűszernövényekkel ízesített gasztronómiai remekeket. Sőt, mi több még a gondolattal is sokan eljátszunk, milyen jó lenne egy saját kis kert, ahol az illatosabbnál illatosabb növények csak egy karnyújtásnyira vannak tőlünk.Szerencsére ez ma már a boltokban kapható termékeknek köszönhetően kicsit sem lehetetlen, még akkor sem, ha lakásban élünk. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak az ételeinket tehetjük sokkal finomabbá, hanem a lelkünk egészségének is kedvezünk a fűszernövényekkel.
Az oxigéngáz nagy mennyiségben fordul elő a levegőben kétatomos molekulák, O2 formájában. A légkör 21%-át alkotja. Színtelen, szagtalan gáz viszont a hiányát hamar észreveszed. Nagyon reaktív anyag, táplálja az égést és az oxidációs folyamatokat.
Az automata öntöző rendszer esztétikus, gazdaságos, ráadásul kiváló minőségű és egyenletes vízellátást biztosít. A telepítése után minden felhasználó rövid időn belül meggyőződhet arról, hogy valóban praktikus és ésszerű megoldást választott a növényei gondozásához.
Az őszibarack máig legveszedelmesebb károsítója a piros levélfodrosodást előidéző Taphrina deformans. Ez a törzsfejlődéstanilag primitív dérgomba, amely minden évben feladja a leckét a termelőnek. Több-kevesebb sikerrel túlesünk rajta, de –mint a szegénység – rajtunk marad.
A kertünkben saját retkünk felmagzott, majd a magokat újra elvetettük. Fogyasztható-e az egyeléskor kiszedett növény és zöldje?
A hangyák közvetlenül nem károsítják a fákat, és általában nem is jelennek meg azokon, csak másodlagosan. Gyakori a levelek hátoldalán kialakuló levéltetű telepek rejtett kialakulása, felszaporodása, és az általuk termelt mézharmat csalogatja a fára a hangyákat. Pajzstetvek is képeznek mézharmatot. Mindkét kártevő előfordulhat a gyümölcsfákon, ezek ellen kell védekeznie, utána a hangyák is eltünnek a fáról.
A Zamioculcas zamiifolia alapvetően levéldíszövényként tartott faj, de az idősebb példányok megfelelő tartás mellett kihozhatják torzsavirágzatukat. Mivel az eredeti élőhelyéhez szükséges körülményeket aligha tudunk neki biztosítani, így jellemző időszakot sem lehet megadni. Egy nagyobb rizómával rendelkező, szórt fényben tartott, sok leveles (15-20) növény már szobai körülmények közt is virágozhat.
Valószínűleg valami szívogató kártevő van jelen a növényen, a ragacsos, cukros váladékból erre tudok következtetni. Szabadba ki kellene vinni, árnyékba és néhány napos időközönként lefújni kontakt és/vagy felszívódó rovarölő permetszerrel.
Sajnos ebben a kérdésben biztos javaslatot nem tudok mondani, érdemes lenne az algaölőszer gyártóját vagy forgalmazóját kérdezni. Azt javasolnám azonban, hogy mindenképpen le kellene halászni a tetejéről az elhalt algatömeget, plusz emellett valami kerti tóba való szűrő is jót tenne a vízminőségnek.