5731. Miért potyog a tölcsérjázmin levele?
A tölcsérjázmin vagy más néven dipladénia mediterrán kúszónövény, ami nem szereti a hideg, esős időt és el kezdhet a levele potyogni.
A tölcsérjázmin vagy más néven dipladénia mediterrán kúszónövény, ami nem szereti a hideg, esős időt és el kezdhet a levele potyogni.
Akár konyhatündérek vagyunk, akár nem, mindannyian szeretjük a finom fűszernövényekkel ízesített gasztronómiai remekeket. Sőt, mi több még a gondolattal is sokan eljátszunk, milyen jó lenne egy saját kis kert, ahol az illatosabbnál illatosabb növények csak egy karnyújtásnyira vannak tőlünk.Szerencsére ez ma már a boltokban kapható termékeknek köszönhetően kicsit sem lehetetlen, még akkor sem, ha lakásban élünk. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak az ételeinket tehetjük sokkal finomabbá, hanem a lelkünk egészségének is kedvezünk a fűszernövényekkel.
Az oxigéngáz nagy mennyiségben fordul elő a levegőben kétatomos molekulák, O2 formájában. A légkör 21%-át alkotja. Színtelen, szagtalan gáz viszont a hiányát hamar észreveszed. Nagyon reaktív anyag, táplálja az égést és az oxidációs folyamatokat.
Az automata öntöző rendszer esztétikus, gazdaságos, ráadásul kiváló minőségű és egyenletes vízellátást biztosít. A telepítése után minden felhasználó rövid időn belül meggyőződhet arról, hogy valóban praktikus és ésszerű megoldást választott a növényei gondozásához.
Az őszibarack máig legveszedelmesebb károsítója a piros levélfodrosodást előidéző Taphrina deformans. Ez a törzsfejlődéstanilag primitív dérgomba, amely minden évben feladja a leckét a termelőnek. Több-kevesebb sikerrel túlesünk rajta, de –mint a szegénység – rajtunk marad.
A fehér bevonatban élnek-e mozgó 1-3 mm-es állatok vagy repülő egyedek? A kép nem elég éles, sajnos, tudna jobbat küldeni?
Bármikor, amiben tudunk, segítünk, vagy írunk róla, vagy videót teszünk fel és kikerül a címlapunkra. Várjuk a kérdéseit! Üdvözlettel, Édenkertész
A beteg részek könnyen lepotyognak, érdemes lerázni és eltüzelni azokat, mielőtt fertőzési forrássá válnának. A legkíméletesebb eljárás a kézi leszedés, de több növénynél ez sok időt igényel, ezért cirokseprűvel óvatosan az ágak közé hatolva gyorsítható a munka. Kíméletes és a gyors módszer a nagy erejű vízsugárral való eltávolítás, amely során lehetőleg lefelé irányuló szögben kimosathatók a könnyen leváló, elpusztult részek. Persze ez nem mindenütt lehetséges. Furcsa, mert nem szoktunk hozzá; a tujákat is permetezni kell. Júliustól októberig kéthetente permetezni kell a tujákat kaptán, mankoceb, kresoxim-metil, miklobutanil vagy tribázikus rézszulfát hatóanyagú szerekkel. Az áruházakban tudnak felvilágosítást adni, h pontosan mely szerek tartalmazzák ezeket az anyagokat.
A ragacsosságnak két oka lehet: vagy a citromfa levelében található illóolajok; ez esetben semmi baj nincs. Vagy kártevő rovar: főleg pajzstetvek, melyek lehetnek a száron, de a leveleken is gyakoriak. Vizsgálja meg, hogy levéltetvek vagy pajzstetvek vannak-e a citromfán, mert ettől függ a védekezés módja. Valószínűbb, hogy pajzstetvek. Folyamatosan öblített, szappanos vizes szivaccsal alaposan le kell dörzsölni, valamint 7-10 naponta, 2-3 alkalommal Vektafid A/E-el szabadtéren permetezni, illetve Actara 25 WG megfelelően hígított oldatával ismételten beöntözni, amennyiben a növény szára még nem nagyon fás. Utóbbi készítménnyel -de csak a szabad levegőn- (!) permetezni is lehet. A növényt a későbbiekben is érdemes figyelni, és ha újra megjelennek a pajzstetvek, azokat mielőbb el kell távolítani az említett módon, és a növényvédő szeres kezeléseket is meg lehet ismételni.
Lehet hogy huzat érte, esetleg túl lett öntözve. Vagy kórokozó támadta meg. Van valami a levelek fonákján? Esetleg a földjén? Az egészséges növényrész vízbe rakva ki kell, hogy gyökerezzen. Ilyen úton megújíthatja növényét.