5731. Miért potyog a tölcsérjázmin levele?
A tölcsérjázmin vagy más néven dipladénia mediterrán kúszónövény, ami nem szereti a hideg, esős időt és el kezdhet a levele potyogni.
A tölcsérjázmin vagy más néven dipladénia mediterrán kúszónövény, ami nem szereti a hideg, esős időt és el kezdhet a levele potyogni.
Akár konyhatündérek vagyunk, akár nem, mindannyian szeretjük a finom fűszernövényekkel ízesített gasztronómiai remekeket. Sőt, mi több még a gondolattal is sokan eljátszunk, milyen jó lenne egy saját kis kert, ahol az illatosabbnál illatosabb növények csak egy karnyújtásnyira vannak tőlünk.Szerencsére ez ma már a boltokban kapható termékeknek köszönhetően kicsit sem lehetetlen, még akkor sem, ha lakásban élünk. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak az ételeinket tehetjük sokkal finomabbá, hanem a lelkünk egészségének is kedvezünk a fűszernövényekkel.
Az oxigéngáz nagy mennyiségben fordul elő a levegőben kétatomos molekulák, O2 formájában. A légkör 21%-át alkotja. Színtelen, szagtalan gáz viszont a hiányát hamar észreveszed. Nagyon reaktív anyag, táplálja az égést és az oxidációs folyamatokat.
Az automata öntöző rendszer esztétikus, gazdaságos, ráadásul kiváló minőségű és egyenletes vízellátást biztosít. A telepítése után minden felhasználó rövid időn belül meggyőződhet arról, hogy valóban praktikus és ésszerű megoldást választott a növényei gondozásához.
Az őszibarack máig legveszedelmesebb károsítója a piros levélfodrosodást előidéző Taphrina deformans. Ez a törzsfejlődéstanilag primitív dérgomba, amely minden évben feladja a leckét a termelőnek. Több-kevesebb sikerrel túlesünk rajta, de –mint a szegénység – rajtunk marad.
Kellene egy fotó róla, ugyanis lehet természetes (lombhullató),de lehet betegség is. Látnom kellene.
Igen, a vadhajtásokat le lehet metszeni.
Attól tartok, hogy nálunk nem lehet ilyen mediterrán növényt kapni és sajnos nem is bírná a mi klímánkat... A tengerhez közeli mikroklímát nem tudjuk nekik biztosítani. Ilyen növényekben a tengerparti nyaralások alkalmával, esetleg különleges üvegházakban gyönyörködhetünk.
A dió gubacsatka elleni permetezés akkor éri el hatását, ha már a rügyek pikkelylevelei szétnyíltak. Előbb nem érdemes permetezni. A dió termés elfeketedését elsősorban egy baktérium okozza (Xanthomonas arboricola var. juglandis), mely a leveleken is és a hajtáson előidéz barnás-fekete foltokat, elhalásokat. A termésnél fellépő elhalás a dió kocsányánál jelentkezik, és a dió termésben különböző szövetrétegekbe hatol. Amikor a betegség észlelhető, akkor már nincs lehetőség a védekezésre. A kórokozó a fán, annak kérgén telel, tehát a réztartalmú lemosó permetezés hatásos ellene. A kórokozó baltérium szaporodásához, a fertőzéshez vízes növény-felületre van szükség: esős időben erősebb a betegség szétterjedése, a feertőzés súlyossága. A virágpor is fertőzött lehet, és a bibén keresztül fertőződik a terméskezdemény. A kémiai védekezés csapadékos időben virágzás előtt és virágzás után több alkalommal ajhánlott 7 naponta. Virágzáskor lenne a legnagyobb szüksége a virágok, terméskezdemények védelmére, de számos irodalom a réz virágzatra kifejtett káros(perzselő) hatását említi. Amennyiben a gyümölcsfájánál a diótermés nagy része lehullik és a többi, beérett termésnél is magas a beteg ek aránya, a virágzás alatti permetezés is indokolt. Erre a rézhidroxid hatóanyagú Kocide, Rézhidroxid 50 WP szereket ajánlom választani, ezek kevésbé toxikusak. Egyéb időben a rézszulfát és a rézoxiklorid hatóanyagú szerek is használhatók.
A szokásos ritkítással, vagy ha durvább irtásra van szükség, akkor a vegyszeres irtást javasolom. Üdvözlettel, Édenkertész