5731. Miért potyog a tölcsérjázmin levele?
A tölcsérjázmin vagy más néven dipladénia mediterrán kúszónövény, ami nem szereti a hideg, esős időt és el kezdhet a levele potyogni.
A tölcsérjázmin vagy más néven dipladénia mediterrán kúszónövény, ami nem szereti a hideg, esős időt és el kezdhet a levele potyogni.
Akár konyhatündérek vagyunk, akár nem, mindannyian szeretjük a finom fűszernövényekkel ízesített gasztronómiai remekeket. Sőt, mi több még a gondolattal is sokan eljátszunk, milyen jó lenne egy saját kis kert, ahol az illatosabbnál illatosabb növények csak egy karnyújtásnyira vannak tőlünk.Szerencsére ez ma már a boltokban kapható termékeknek köszönhetően kicsit sem lehetetlen, még akkor sem, ha lakásban élünk. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak az ételeinket tehetjük sokkal finomabbá, hanem a lelkünk egészségének is kedvezünk a fűszernövényekkel.
Az oxigéngáz nagy mennyiségben fordul elő a levegőben kétatomos molekulák, O2 formájában. A légkör 21%-át alkotja. Színtelen, szagtalan gáz viszont a hiányát hamar észreveszed. Nagyon reaktív anyag, táplálja az égést és az oxidációs folyamatokat.
Az automata öntöző rendszer esztétikus, gazdaságos, ráadásul kiváló minőségű és egyenletes vízellátást biztosít. A telepítése után minden felhasználó rövid időn belül meggyőződhet arról, hogy valóban praktikus és ésszerű megoldást választott a növényei gondozásához.
Az őszibarack máig legveszedelmesebb károsítója a piros levélfodrosodást előidéző Taphrina deformans. Ez a törzsfejlődéstanilag primitív dérgomba, amely minden évben feladja a leckét a termelőnek. Több-kevesebb sikerrel túlesünk rajta, de –mint a szegénység – rajtunk marad.
Szép kis növényke! Valószínűleg párahiány miatt száradnak a levélcsúcsok. Nem kell többször locsolni, hanem naponta egy-kétszer állott vízzel permetezze a leveleket.
Igen, kiteheti.
A tuják levele megperzselődött. De helyre fog jönni, locsolni és tápoldatozni kell. A nagyon megégett, sérült részt nyugodtan vágják le.
A murvafürtöt dugványgyökereztetéssel lehet szaporítani. Erre a tavasz a legmegfelelőbb időszak, amikor a levágott félfás ágakat tőzeggel kevert homokba tűzzük, és átlátszó fóliával vagy üveglappal takarjuk. A nyár végén lemetszett, arasznyi méretű, fás ágak is jól gyökeresednek. Fűtött télikert talajába csak akkor érdemes kiültetni, ha elegendő hely áll rendelkezésre, mert egy szezon alatt több méteres bokorrengeteggé fejlődik, minden más növényt elnyomva. Neveljük inkább dézsában vagy nagyobb cserépben, amelyet télen világos ablak elé, 5-15 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe teszünk. Ekkor már csak nagyon megfontoltan öntözzük. Napos, szélvédett helyen edénybe ültethető növény, télen 8-10 °C-os helyiségben átteleltethető. A huzatot nehezen viseli. Nyáron bőven, télen ritkábban locsoljuk, csak a kiszáradás ellen óvjuk. (Ha a murvafürt kevés virágot hoz, locsolóvíz megvonásával serkenthetjük ékesebb formára). 2-3 évenként ültessük át, általános virágföldbe, ilyenkor kíméletesen metsszük is vissza. Idősebb növényeket kössük támasztékhoz. Lehetőleg lágy vízzel locsoljuk, és hetente tápoldatozzuk. Szaporítható fejdugványozással, de elég nehezen gyökeresedik.
A hőségben nehezen viselik a vízhiányt és a száraz talajt. Meghálálják a napi frissítő öntözést és a levelek lemosását is. A nyáron is cserépben tartott pálmákat állítsuk kéthetente vízzel telt nagy edénybe, így a földjük vízzel telítődik. Zuhanyozhatjuk is őket. Télen más a helyzet, ritkábban kell öntözni, és hűvösebb helyen kell tartani (8-15 °C). Ha erre nincs mód, a nyári tartásmódot folytassuk. A szobában télen világos vagy félárnyékos helyen tartsuk, különben a napsugarak levélperzselést okozhatnak. A káliumhiány a homokos talajon nevelt pálmáknál gyakori, és ritkábban fordul elő konténeres nevelésnél. A legelterjedtebb az összes hiánybetegség közül. A kálium műtrágyák rendszeres használatával meg lehet akadályozni a tüneteket. A homokos talajok esetében a szabályozott leadású készítmények jóval hatékonyabbak, mint a vízben oldható káliumforrások. A kálium műtrágyák használata esetén korrigálni szükséges a magnéziumszintet is, amely a pálmaféléknél általánosságban 3:1 arányú K:Mg szintet jelent.