5936. Európa-bajnok lett a magyar kertépítő diákok csapata Grazban
A magyar kerépítő diákok pontos és precíz munkával utasították maguk mögé a mezőnyt az EuroSkills bajonokságon 2021-ben Grazban.
A magyar kerépítő diákok pontos és precíz munkával utasították maguk mögé a mezőnyt az EuroSkills bajonokságon 2021-ben Grazban.
A mák, annak ellenére, hogy a hazai gasztronómiában fontos szerepet tölt be, igazán ritka vendég a kiskertekben. Ennek fő oka, hogy kiskerti terményként régóta nem elterjedt, termesztése nagyobb területeken szokás, emellett egy átlagos méretű kertben gyakran nincs hely annyi máknak, amennyiből használható mennyiségű termés lenne betakarítható. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lehetne megpróbálkozni vele otthon, már csak azért is, mert a mák növényként is roppant érdekes, magas díszítőértékű vendég a birtokon!
A férfi pénztárca meglepetésként előre borítékolja a megajándékozni kívánt fél tetszését. Miért? Nos, a válasz egyszerű. Ezek a remekbeszabott kiegészítők nem csupán esztétikai értéket képviselnek, de praktikusak is – olyan kellékek, amelyekre mindannyiunknak szüksége van a hétköznapok során. Nem képeznek kivételt ez alól az erősebbik nem képviselői sem, akik – bár sohasem vallanák be hangosan – a valóban igényes modellek előtt őszinte hódolattal áldoznak.
Egy esküvői ruha nagyban más a többi ruhától, amit kiválasztunk életünk során, több okból is. Az egyik az, hogy ezt a ruhát nem sokszor fogjuk felvenni életünkben. Emellett az is, hogy egy esküvői ruha hiába (általában) csak egyszer tölti be a neki szánt szerepet, a "nagy nap" sokkal hosszabbnak tűnik majd, mint amilyen hosszú valójában.
A kertészkedés több szempontból is ideális szabadidős elfoglaltság. Egyrészt kiszakít minket a szürke hétköznapok mókuskerekéből, és megnyugtatja a lelkünket. Másrészt a kertészkedés szemmel látható eredményei, a kezünk munkája nyomán fejlődő virágok, gyümölcsök vagy zöldségek a jólvégzett munka elégedettségével töltenek el. Hasznos hobbi ez, amelyre elég csak egyszer rákapnunk ahhoz, hogy egy életre a kertészkedés szerelmeseivé váljunk.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).