6141. Virágfertőző monília: akár az egész termést elviheti, így védekezhetünk ellene!
Az eső után párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését.
Az eső után párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését.
A tavaszi időszak beköszöntével a kertben végzett különféle munkálatok is kezdetüket vehetik. Ilyenkor érdemes megragadni az esélyt arra, hogy még időben megtörténjen a térkő célirányos lerakása. Amennyiben ez sikerül, akkor a nyári hónapokban már bőven ki lehet használni ennek az előnyeit. A kisebb-nagyobb gyepfelületeket stílusában egyedi módon megtörő vagy az átjáró járdák többféle formában készülhetnek el, amikhez sokféle alapanyag áll rendelkezésre. Az egyértelműen vonzó küllem mellett, ugyanakkor a tartósság is kiemelt jelentőséggel rendelkezik, amit megéri előtérbe helyezni a készítés alkalmával, valamint a termékek beszerzése során.
Pótolhatatlan kincs van a birtokunkban, ha az otthonunkhoz tartozik egy talpalatnyi zöldterület is. Frissen nyírt gyep, tökéletesre metszett sövény, gyönyörű virágágyás, angolos miliő. Sokaknak ez ugrik be elsőre, pedig a kert ennél jóval több: élőhely, menedék, élelmet adó föld, egy varázslatos világ, ahol növények, állatok és emberek elférnek egymás mellett.
A 2022-es év kihívásai már a tél végével, tavasz beköszöntével megkezdődtek, hiszen rettentően csapadékhiányos ez az időszak. A talaj vízkészletei megcsappantak, szárazság, mi több gyakorlatilag aszály van.
Az étkezésünk sok szempontból meghatározza az általános közérzetünket. Elég a legegyszerűbb oldalát nézni: ha éhesek vagyunk, akkor sokkal rosszabb a kedvünk is. Azonban sokkal mélyebb okok miatt (is) fontos, hogy mit eszünk napi szinten, főként, hogy ma már ezernyi diéta kering a köztudatban. Már az a ritka, ha egy társaságban vagy egy családban mindenki eszik minden típusú ételt. Viszont bármilyen táplálkozási elvet is követünk az az egy biztos, hogy zöldségeket fogyasztanunk kell. Ellenkező esetben nagyon lecsökken a vitaminbevitel és a táplálkozásunk is egyhangúvá válhat.
Üdvözlöm! Sajnos nem. A világos helyet kedvelik ugyan, de szűrt fénnyel, szóval nem javaslom, hogy ide tegye.
Nagyon csábító lehet a gondolat, hogy az ember kiszórja a magokat a megcélzott helyre, és várja, hogy kinőjenek, de ez biztosan elég rossz hatásfokú megoldás sajnos. Ezeket a magokat szívesen megeszik a rágcsálók, és míg versenyképes kis cserje lesz belőlük (mondjuk fél m), az min. 1 év. Idáig folyamatosan vigyázni kéne rájuk, hogy ne nőjék túl őket a gyomok, ne száradjanak ki, ne egye meg őket semmi, stb., ez mindenképpen macerás, de persze meg lehet próbálni. - mindegyik magnak szüksége van hidegre, mivel tavasszal csíráznak maguktól a természetben. A mogyorónak min 4 hónap hideget ír, a kökénynek 3 hónapot, a galagonyának 3 hónapot, azzal a megjegyzéssel, hogy tavasszal nagyon nehezen kezd el csírázni, sokszor vár még egy évet, mielőtt megtenné. A gyakorlatban két megoldás van: vagy elülteted a magokat már valami cserepekbe, és mindenestül kirakod őket télire, vagy most nedves homokba berakod mindet, úgy rakod ki télire a hidegbe, és tavasszal ültetsz.(mindkét esetben vigyázz, hogy ne férjenek hozzájuk a rágcsálók)- a megfelelő ültetőközeg eltalálása sem egyszerű. Annyi a lényege, hogy az egynyári virágokkal/zöldségekkel ellentétben olyan ültetőközeget kell kitalálni, ami sokáig, akár 1-2 évig sem merül ki, nem sok hirtelen felvehető tápanyag van benne, hanem fokozatosan kevés. Én vsz a helyi talajt javítanám fel egy kis komposzttal, pl.- trükk, ami nekem nagyon tetszik: érdemes olyan cserépbe ültetni, aminek van egy nem túl kicsi lyuk az alján. Amikor a cserje gyökere elér idáig, kibújik, de a levegőn a főgyökér elszárad, és növeszt egy csomó oldalgyökeret, így nagyon jó, erős gyökérzetű cserjét kapunk ahelyett, hogy szegény főgyökér spirálban menne körbe-körbe a cserép alján.- kiültetni akkor érdemes, ha már min. 40-50 cm-esek a cserjék, ekkor már általában elég erősek hozzá.Szóval magról cserjét/fát nevelni nem egyszerű, én csak olyan faj esetében pepecselnék ilyesmivel, amihez másképp nem tudok hozzájutni. Mindhárom cserje nagyon gyakori, lehet, hogy jobban jársz, ha szedsz hajtásokat, és szaporítassz vegetatívan, vagy akár kiásol pár csemetét.
Kedves Szilvia! A szervasbogár tudtommal -a nyaló,-szívó szájszervével- növényi nedvekkel táplálkozik, főként a tölgy nedvével. Lárva állapotban is (tölgy) a fák gyökereit rágja. Szerintem nem szarvasbogár van Önöknél. Azt javaslom, hogy használjon nyugodtan rovarölő permetszert: Actara 25 WG, Calypso 480 SC, Cyperkill stb.
Első olvasatra azt gondolom, hogy ez a citrusféléket leggyakrabban megtámadó viaszos citrompajzstetű lesz – Planococcus citri – károsítja, a nőstény 4 mm hosszú és 2,8 mm széles. Teste ovális, rózsaszínű vagy zöldes. A test körül 18 pár viaszszál található. Kártétele szembetűnő, mézharmat kibocsátásával nemcsak a leveleket, hanem a bútort is szennyezi. Évente öt nemzedéke is kifejlődik, így a növényeken egész évben megtalálható. Megelőzendő lépés, hogy mindig tartsunk a növények közt, főleg üvegházban, vagy sátorban erős aromájú növényeket, melyeknek erős illatuk van. Ilyen a babér (Laurus nobilis), a paradicsom (Lycopersion esculentum), levendula (Lavendula officialis) és sorolhatnám. A tetvek, nem maradnak meg e növények közelében. A pajzstetvek ellen lehet kapni aeroszolokat, ezek használatát nem javaslom, mert olajokat tartalmaznak. Ezt ha a növényre fújjuk, igaz elpusztítja a tetveket, és fényessé varázsolja a leveleket, de a levelek levegőzését meggátolja, és lomhullást produkál a használat utáni második héten. Javaslok egy egyszerűbb házi módszert: 1 liter vízhez adjunk 0,3 ml bármilyen mosogatószert, és 1 dl gyógyszertári tiszta szeszt. Ezzel permetezzük meg a növényt, a hatásfok bámulatba ejtő. Fényessé teszi a leveleket is, és a tetveket is megöli. Szintetikus felszívódó szereket ne használjunk, mert a talajban megöli a jótékony hatású gomba organizmusokat. A dísznövények másik legveszedelmesebb, legnehezebben leküzdhető kártevője az oleanderpajzstetű – Aspidiotus nerii –, a nőstény pajzsa 1,9–2,8 mm átmérőjű, kerek, fehér színű, teste a pajzs alatt citromsárga. Leginkább az olajfa, az oleander, a pálmafélék fertőződnek, de a citrusfélék is a gyakori tápnövényei közé tartoznak.A pajzstetvek elleni védekezés nehezen oldható meg különösen a lakásokban. A kártevőket elsősorban a levelek fonákján találhatjuk meg. A fertőzött növényekről a pajzsokat puha kefével kell, illetve lehet ledörzsölni, esetleg vizes vattával (nagyon jó, a káli szappanos lemosás). Az erősen fertőzött részeket, ágakat távolítsuk el, metsszük le. Utána vazelinolaj, növényi olaj vagy etilalkoholos növénykivonat tartalmú készítményekkel rendszeresen végzett permetezéssel az elszaporodást meg tudjuk akadályozni. Az ilyen esetben a helyiségben minden növényt legjobb kezelésben részesíteni az esetleges fertőzések megakadályozása végett. A legjobb azonban a fertőzés megszűnéséig külön helyiségben tartani őket.Teleltetésre legalkalmasabb a lakás fűtetlen helyisége, mint például a veranda vagy a beépített nem fűtött balkonok, ahol a hőmérséklet soha nincs fagypont alatt, és szükség szerint szabályozható is. A citrusfélék kitűnően telelnek minimális öntözés mellett 1–5 °C-on, az asszimilációs minimum alatt.A citrusfélék érdekes sajátossága, hogy 1–5 °C hőmérsékleten, kevés fényben, 70% körüli relatív páratartalom mellett teljes fiziológiai nyugalomban vannak télen. Ebben az állapotban mintegy „megdermedve” telelnek, lombozatuk üde, egészséges marad.Havonta kis vízadaggal öntözzük őket, ügyeljünk arra, hogy a termesztőedényekben a föld csaknem száraz legyen. Túlöntözve megtámadhatja a gyökérgolyva (Agrobacterium tumafafaciens), és előfordulhat, hogy teljesen tönkreteszi őket.A teleltetés során a növények lombozatuk egynegyedét is elhullajtják. A nyugalmi időszak kezdetén a növény csökkenti lombját, és elöregedett leveleit lehullatja. Ez természetes folyamat. A levelek 2-3 évig élnek, majd megsárgulnak és lehullanak.Február végén, március elején a hideg körülmények között teleltetett növények a kataláz enzim hatására növekedni kezdenek. Ezután szoktassuk őket fokozatosan a fényhez és a meleghez, így a növekedés mellett lassan virágzásra is számíthatunk a vegetáció alatt.
Kedves Levente! Valószínűleg fordítva van a sorolás: 30-10-10. Ez egy általánosságban elterjedt összetétel a műtrágyák körében. Ez a makro elemek arányát jelenti. A Nitrogént, a foszfort és a káliumot. Tavasszal általában nagyobb mennyiségű nitrogént tartalmaznak a műtrágyák, mert ilyenkor erre van a leginkább szükségük, ez a "zöldítő" makro elem. Az Ön által vásárolt műtrágya jó lesz.