6141. Virágfertőző monília: akár az egész termést elviheti, így védekezhetünk ellene!
Az eső után párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését.
Az eső után párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését.
A tavaszi időszak beköszöntével a kertben végzett különféle munkálatok is kezdetüket vehetik. Ilyenkor érdemes megragadni az esélyt arra, hogy még időben megtörténjen a térkő célirányos lerakása. Amennyiben ez sikerül, akkor a nyári hónapokban már bőven ki lehet használni ennek az előnyeit. A kisebb-nagyobb gyepfelületeket stílusában egyedi módon megtörő vagy az átjáró járdák többféle formában készülhetnek el, amikhez sokféle alapanyag áll rendelkezésre. Az egyértelműen vonzó küllem mellett, ugyanakkor a tartósság is kiemelt jelentőséggel rendelkezik, amit megéri előtérbe helyezni a készítés alkalmával, valamint a termékek beszerzése során.
Pótolhatatlan kincs van a birtokunkban, ha az otthonunkhoz tartozik egy talpalatnyi zöldterület is. Frissen nyírt gyep, tökéletesre metszett sövény, gyönyörű virágágyás, angolos miliő. Sokaknak ez ugrik be elsőre, pedig a kert ennél jóval több: élőhely, menedék, élelmet adó föld, egy varázslatos világ, ahol növények, állatok és emberek elférnek egymás mellett.
A 2022-es év kihívásai már a tél végével, tavasz beköszöntével megkezdődtek, hiszen rettentően csapadékhiányos ez az időszak. A talaj vízkészletei megcsappantak, szárazság, mi több gyakorlatilag aszály van.
Az étkezésünk sok szempontból meghatározza az általános közérzetünket. Elég a legegyszerűbb oldalát nézni: ha éhesek vagyunk, akkor sokkal rosszabb a kedvünk is. Azonban sokkal mélyebb okok miatt (is) fontos, hogy mit eszünk napi szinten, főként, hogy ma már ezernyi diéta kering a köztudatban. Már az a ritka, ha egy társaságban vagy egy családban mindenki eszik minden típusú ételt. Viszont bármilyen táplálkozási elvet is követünk az az egy biztos, hogy zöldségeket fogyasztanunk kell. Ellenkező esetben nagyon lecsökken a vitaminbevitel és a táplálkozásunk is egyhangúvá válhat.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.