611. A nyári növényültetés legfontosabb szabályai
A július és a kánikula beköszöntével felmerül a kérdés, hogy nyáron szabad-e növényeket ültetni. Bár néhány szabályt követnünk kell, a válasz mégis egyértelműen az, hogy igen!
A július és a kánikula beköszöntével felmerül a kérdés, hogy nyáron szabad-e növényeket ültetni. Bár néhány szabályt követnünk kell, a válasz mégis egyértelműen az, hogy igen!
Béla gyümölcsöket gyűjt: 57 fáján már több mint 300 fajta alma, körte, barack, szilva, ringló fejlődik. Ilyet még az édenkert.hu sem látott, úgyhogy interjút kértünk a kertészzsenitől.
Ételeink korszerű megválasztása és elkészítési módja az év minden napján fontos. A nyári időszak azonban különösen változatos táplálkozási lehetőségeket nyújt, hiszen a zöldségek és gyümölcsök legnagyobb választéka ezekben a hónapokban érhető el.
Ritka, hogy öt kiadást megérjen egy kertész szakkönyv. Vajon minek köszönheti sikerét John Brookes: Kerttervezés zsebkönyve?
Az Adria partvidékéhez közeledve érkezünk el a mediterrán kapujába, ahol legfeltűnőbbek a szürkésfehér mészkőből álló hegyek kopár sziklacsúcsai, a hegyoldalakat borító karsztbokorerdők és a völgyekben magasodó örökzöld fekete tölgyek.
Télen a gyomirtók használata azért eredménytelen, mert a növények nedvkeringése annyira lelassul, hogy a vegyszerek nem érik el hatásukat. Az ecetfa egyébként is olyan életerős növény, hogy egy "sima" gyomirtó nem lesz 100%-ig hatásos ellene. Sajnos látványos megoldás csak a gyökerek, gyökérsarjak tökéletes eltávolítása után várható.
A sárgás színű golyók lassan lebomló műtrágyák, melyeket a palánták földjéhez kevernek, hogy tápanyaggal dúsítsák azt. A golyócskákból a talajban lévő víz oldja ki a tápanyagot. Kiürülés után a golyók még több hónapig ép állapotban fennmaradnak. A növények pusztulásához nincs közük. A képen látható növény gyökérzetének nagy része sötét színű, ezek a gyökérágak nem élnek, és kevés a világos színű, aktív gyökércsúcs. Ez az oka a növények elszáradásának.
Nem, az élettevékenység még időlegesen se szűnik meg, csupán nagyon lelassul a rövid nappalok és a hideg következtében. A fák és bokrok most is lélegeznek, vagyis oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése is különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért őket kell védeni legjobban az olykor előforduló ólmos eső jégbevonatától. Ez alatt ugyanis a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, tavasszal nem hajtanak ki.
A golgotavirág Amerika meleg, trópusi területeiről származik, hazánkban így télire fagytól védett helyet kell biztosítanunk számára, míg nyáron félárnyékos helyen a szabadban is nevelhető. Télen, a fényhiány miatt legjobb,.ha hidegházban, hűvös helyen teleltetjük, és ritkán öntözzük. Remélhetőleg csak a téli pihenőre készül és ezért dobálja el a virágait és tavasszal újult erővel fejlődésnek fog indulni.
A savanyú, mély rétegű, szellős, jó vizellátottságú talajt kedveli, de a sok meszet nem tűri. Hatalmasra megnő, ezért igen nagy a helyigénye. Tavasszal vagy ősszel telepítse. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt, így a talaj szerkezete a tél folyamán kellően fellazul. Az ültetőgödör ideális mérete 80x80 cm. A gödör körül mintegy 5 négyzetméteres területen érdemes a talajt két ásónyomnyira fellazítani, hogy az oldalirányba fejlődő gyökerek is könnyen áthatolhassanak a talajon. Több facsemete ültetése esetén, két egyed között ajánlatos legalább 15-18 méteres távolságot hagyni. Metszeni nem kell, de termőkorban egy gyenge ritkítás azért szükséges.