611. A nyári növényültetés legfontosabb szabályai
A július és a kánikula beköszöntével felmerül a kérdés, hogy nyáron szabad-e növényeket ültetni. Bár néhány szabályt követnünk kell, a válasz mégis egyértelműen az, hogy igen!
A július és a kánikula beköszöntével felmerül a kérdés, hogy nyáron szabad-e növényeket ültetni. Bár néhány szabályt követnünk kell, a válasz mégis egyértelműen az, hogy igen!
Béla gyümölcsöket gyűjt: 57 fáján már több mint 300 fajta alma, körte, barack, szilva, ringló fejlődik. Ilyet még az édenkert.hu sem látott, úgyhogy interjút kértünk a kertészzsenitől.
Ételeink korszerű megválasztása és elkészítési módja az év minden napján fontos. A nyári időszak azonban különösen változatos táplálkozási lehetőségeket nyújt, hiszen a zöldségek és gyümölcsök legnagyobb választéka ezekben a hónapokban érhető el.
Ritka, hogy öt kiadást megérjen egy kertész szakkönyv. Vajon minek köszönheti sikerét John Brookes: Kerttervezés zsebkönyve?
Az Adria partvidékéhez közeledve érkezünk el a mediterrán kapujába, ahol legfeltűnőbbek a szürkésfehér mészkőből álló hegyek kopár sziklacsúcsai, a hegyoldalakat borító karsztbokorerdők és a völgyekben magasodó örökzöld fekete tölgyek.
Kapott elég tápoldatot, főleg káliumot? Esetleg nem lett áthelyezve, vagy hirtelen hideg nem érhette? Hacsak nem tapasztal rajta kártevőket, akkor nem hinném, hogy komoly gond van. Nyáron, félárnyékban a szabadban, télen 5-10 fok között, világos helyen kell tartani. Tavasztól folyamatos tápoldatozást igényel. Nyáron jobb a szabadban tartani. Ha nem megoldható, akkor minél fényesebb, friss levegőjű, párásabb helyen. Magához fog térni.
Északi falra javasolt a borostyán: télen sem hullajtja le a leveleit. Szereti a napfényt és gyönyörű: a lilaakác. A trombitafolyondár valamennyi része - különösen a termése - mérgező, ez igaz, sajnos ezért bármilyen szép is, nem szabad ültetni oda, ahol gyerekek vannak, hacsak nem nagyobbak, így fel tudjuk hívni a figyelmüket a veszélyre.
Nem találtam a sugárarália mérgező nedvéről, vagy részeiről erről szóló irodalmat, így valószínűleg csak enyhe tüneteket okozhat a leveleinek elfogyasztása, mert a valóban mérgező növények külön katalógusba vannak sorolva, és minden szakmai lap felhívja rájuk a figyelmet. Azért nem árt az óvatosság, biztonságos helyre kell tenni a növényt, ahol nem "veszélyforrás".
A tavaszi mák elvetett magja már 3-4 °C-on csírázik, ezért tavasszal minél korábban kell elvetni. Mélyen felásott, alaposan megtrágyázott földbe vessük. A magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért aprómorzsásra művelt földet követel. 10 m2-re 2 g magot vessünk el 30 cm sortávolságra és egy-másfél cm mélyen. Régen a kisgazdaságokban más növényekkel (pl. takarmányrépával, sárgarépával) együtt vetették, de erre kiskerti körülmények között nincsen szükség. Amikor a kikelt máknövények már három-négy levelet fejlesztettek, akkor ki kell egyelni őket. Ez két részletben is történhet: először csak egymástól 25-30 cm távolságra levő, kis csomókat alakítunk ki, azután később a csomókból csak a legfejlettebb növényt hagyjuk meg. A mák tenyészideje 120-150 nap. Betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor a növény lombozata teljesen elszáradt, a máktokban pedig csörögnek a szemek. Ha csak mákszem nyerése a célunk, akkor a tokokat 8-10 cm-es szárral vágjuk le, és később, kényelmes helyzetben vágjuk fel azokat, és szórjuk ki belőlük a magokat.
A mohásodás főleg az árnyékos, nedves, hideg és tömődött talajok esetében fordul elő. Ezek megszüntetésére kell törekedni. Úgymint lazítani a talajt (vannak erre már speciális eszközök is), vagy megszüntetni az árnyékolást. Ha ezek nem lehetségesek, akkor marad a kémiai megoldás, mely esetben olyan műtrágyát kell választani, mely ként és vasat is tartalmaz. Ezek moha ölő hatásúak.