611. A nyári növényültetés legfontosabb szabályai
A július és a kánikula beköszöntével felmerül a kérdés, hogy nyáron szabad-e növényeket ültetni. Bár néhány szabályt követnünk kell, a válasz mégis egyértelműen az, hogy igen!
A július és a kánikula beköszöntével felmerül a kérdés, hogy nyáron szabad-e növényeket ültetni. Bár néhány szabályt követnünk kell, a válasz mégis egyértelműen az, hogy igen!
Béla gyümölcsöket gyűjt: 57 fáján már több mint 300 fajta alma, körte, barack, szilva, ringló fejlődik. Ilyet még az édenkert.hu sem látott, úgyhogy interjút kértünk a kertészzsenitől.
Ételeink korszerű megválasztása és elkészítési módja az év minden napján fontos. A nyári időszak azonban különösen változatos táplálkozási lehetőségeket nyújt, hiszen a zöldségek és gyümölcsök legnagyobb választéka ezekben a hónapokban érhető el.
Ritka, hogy öt kiadást megérjen egy kertész szakkönyv. Vajon minek köszönheti sikerét John Brookes: Kerttervezés zsebkönyve?
Az Adria partvidékéhez közeledve érkezünk el a mediterrán kapujába, ahol legfeltűnőbbek a szürkésfehér mészkőből álló hegyek kopár sziklacsúcsai, a hegyoldalakat borító karsztbokorerdők és a völgyekben magasodó örökzöld fekete tölgyek.
Kiültethető, nyáron a murvafürt a legnagyobb forróságot is jól bírja. Ezért helyezzük napos és világos helyre, ha szobában tartjuk, akkor legyen az ablakhoz minél közelebb. A mellékelt cikkben bővebben olvashat a virágról.
Valószínűleg a szúnak is nevezett kopogóbogár (legelterjedtebb fajtái a dacos kopogóbogár - Dendrobium pertinax - és a kis kopogóbogár - Anobium punctatum) ütött tanyát a bútorban. Mind a cincéreknek, mind a kopogóbogaraknak elsősorban a lárvái pusztítják a faanyagot, de a kifejlett bogár is jó telepet talál bennük. A cincérek lárváinak kártevésére a viszonylag nagy átmérőjű, rendszerint ferde nyílású lyukak utalnak. A kopogóbogarak - és lárvái - járatai 1-2 milliméteresek, alattuk por alakban összegyűlő forgács mutatja, hogy élő állat tevékenykedik a fában. Régebbi fertőzés esetén a járatok olyan sűrűk lehetnek, hogy a fa lisztessé válik, porhanyós lesz, ezzel teherbíró képessége lecsökken. Többféle vegyszer is beszerezhető erre a célra, amivel le kell kezelni a bútort.
Lótetű lehet. A melegágyak és a zöldségnövények károsítója, de a különféle szántóföldi növényeket sem kíméli. Legnagyobb veszélyt a csíranövényekre és a palántákra jelent. A kifejlett lótücsök talajlakó rovarlárvákkal, csigákkal és egyéb puhatestű szervezetekkel is táplálkozik. Ilyenkor hasznos. Ez a haszna azonban károsításához képest elenyésző. A kifejlett lótücsök 4-6 cm hosszú, teste hengeres, színe barna. A tojása ovális, 2 mm hosszú, okkersárga színű, a talajban, tyúktojás nagyságú fészekben találhatók csoportosan. A lárva eleinte apró, hangyaszerű, szürkésfehér, világossárga, majd barna színű. A kifejlett rovar és a lárva a hidegebb hónapokat kivéve egész évben egyaránt károsíthat. A melegágyakban és a szabadföldön a talajt járataival összevissza furkálja. A palántákat kitúrja, a gyökeret vagy a növény föld alatti szárát átrágja. A növény elfonnyad, megbarnul, és a talajból könnyen kihúzható. Szárazság idején a vastagabb húsos karógyökeret is megrágja. A talaj felszínén futó keskeny kanyargós járata szövevényes, és kb. 1 cm átmérőjű. Cinkfoszfidos csalétekkel csak meleg, nedves talajon, az esti órákban tanácsos a védekezés.
Magasabb fajtának a magját vetette el? Mert a magasabb fajtákat 75 cm-es távolságra kell ültetni egymástól, ezért célszerű az egyiket kivenni, hogy szépen fejlődhessen és gyönyörű lehessen. Az alacsonyabb fajtáknak 30-40 cm távolság kell egymástól. Ha nagyon szorosan vannak, célszerű kiszedni egyet-egyet.
A barátcserje augusztustól októberig virágzik. Ha kap elég nedvességet, és fényt, virágoznia kell. Fog is az idén!