Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7659)

6196. Hogyan előzhető meg az ipari rágcsálóirtás?

Időszakosan megjelenhetnek a közvetlen környezetünkben rágcsálók, amik egészségügyi és esztétikai szempontból is problémásak.

Részletek

6197. Milyen módszerek léteznek a patkányirtás kivitelezésére?

Legyen szó akár a házunkról, akár üzlethelyiségről, mezőgazdasági- vagy ipari üzemekről, patkányokkal mindenhol találkozhatunk.

Részletek

6198. Izgalmas játékszoftverek az örömteli kikapcsolódáshoz

Napjainkban elengedhetetlen egy lebilincselő hobbi, amely segíti a kikapcsolódást, jelentős mértékben oldja a feszültséget, és rengeteg vidámságot nyújt. Izgalmas időtöltést kínál például a közös játék, amelyben együtt merülhettek el a küldetésekben. Ezek az órák felejthetetlen élménnyel ajándékoznak meg.

Részletek

6199. Ez a bájos virág kipusztíthatatlan és gyorsan szaporodik

Az évelő len vagy másnéven lenvirág igazi bohókás, mezei hangulatot ad egy virágos kertnek. Kezdő kertészek is bátran ültethetik!

Részletek

6200. Megéri gamer monitort venni használtan?

Lehet, hogy már te is elgondolkodtál azon, hogy vajon megéri-e gamer monitort venni használtan? Mi van akkor, ha azt mondjuk, hogy ezekre még garanciát is kaphatsz? Máris jobban érdekel, igaz? Ráadásul verhetetlen áron juthatsz hozzá ezekhez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező monitorokhoz.

Részletek

1240

Édenkertész (3186)

891. Egy régi házba költöztünk és a kőkerítés mellett orgona nő. Nagyon szép, csak az a baj, hogy nem tudom kordában tartani.

Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.

Részletek

892. Egy hete vettem két szobai bambuszt/Pogonantherum Monica/. Most az egyik kezd sárgulni , barnulni, száraz hajtások vannak rajta. Sok a víz, vagy kevés?

Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.

Részletek

893. A képen látható növénynek mi a neve és honnan származik?

Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész

Részletek

894. Mocsári hibiszkuszom a váráslásig (ahol tűző napfénytől védve várt engem :) egy napig állt a kertben félárnyékos helyen, és estétől másnap estig szinte teljesen elszáradt. Mit tegyek?

Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.

Részletek

895. Dorstenia Brasiliensis nevű szobanövényt.. Nagyon szép volt, de tegnap óta valamiért nagyon nem jól érzi magát, az összes levele lekókadt. Mit tegyünk?

Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).

Részletek