6236. Erre figyeljünk oda ablak vásárlása során
Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a lakásfelújítás sok macerával és kellemetlenséggel jár, az új ház építéséről nem is szólva.
Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a lakásfelújítás sok macerával és kellemetlenséggel jár, az új ház építéséről nem is szólva.
Mivel etessük a kölyökcicát, és mi az, amit még véletlen se adjunk neki? Hogyan szokhatja meg a leghamarabb az új helyét, és mit tehetünk azért, hogy a lehető legjobban érezze magát? Fogadd meg a tanácsainkat, hogy minél gördülékenyebben induljon a közös életetek!
A gyerekszoba berendezésekor más szempontokat kell figyelembe venni, mint a lakás többi helyisége esetén. A legfontosabb, hogy biztonságos legyen a gyermek számára és praktikus legyen a kialakítása.
Az alumínium kocsibeállók felett nagyon sokan elsiklanak, ha épp új beállót terveznek az udvarukra. Rengeteg tévhit övezi ezeket a könnyűszerkezetes konstrukciókat, éppen ezért sok ember még mindig nagyon ragaszkodik a hagyományosabb téglából vagy fából épített variációkhoz. Azonban egy alumínium kocsibeállóval több szempontból is jól járhatunk, hiszen számtalan előnyük van a fix építésű variációkkal szemben. Mik is tehát ezek az előnyök, amelyek miatt valóban megéri lerakni a voksunk az alumínium szerkezetű beállók mellett?
Már nagyban dübörög a kerti szezon, a jó idő, a hosszú nappalok, és a kikeleti színek, illatok mindenkit kicsalogatnak a négy fal közül. A díszágyások mellett a legtöbben kisebb-nagyobb konyhakertet is fenntartanak, ami nem csupán kellemes hobbi, de ha minden jól megy, ízletes zöldség is lesz az eredmény. A konyhakerti növénynevelés azonban kissé keményebb dió, mint néhány virágos dísznövényt ápolni, a zöldségeknek jellemzően nagyobb igényeik vannak és a teendő is több körülöttük. Mivel lehet hát úgy fejleszteni a konyhakertet, hogy kevesebb legyen a feladat, gyorsabb legyen a növekedés, és gazdagabb legyen a hozam? Lássunk pár trükköt és tippet!
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).