6271. Hiába van kánikula, nem zavarja a dióburok-fúrólegyet
A gyümölcsmolyokat, az atkákat és a dióburok-fúrólegyet kevésbé zavarja a kánikula. Így védekezzünk ellenük!
A gyümölcsmolyokat, az atkákat és a dióburok-fúrólegyet kevésbé zavarja a kánikula. Így védekezzünk ellenük!
A mostani aszály sokakat rávilágított arra, hogy a drága csatornás ivóvíz helyett érdemesebb lenne kútról öntözni. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!
A nyár nem telhet el hazai paradicsom, uborka és paprika nélkül. Szerencsére országunk éghajlata mindhárom növénynek kedvez, így a nyár folyamán friss és hazai zöldségeket fogyaszthatunk reggelink és vacsoránk mellé. A friss zöldség tele van vitaminnal, ásványi anyaggal, és segít szervezetünknek hidratáltnak maradni a nagy hőségben is, ezért érdemes kihasználni az idényzöldségek adta lehetőségeket. A paprikák ilyenkor ellepik a piacot, vásárolhatunk sárgát, zöldet, pirosat, de vajon mi a különbség közöttük? Számos paprikafajta létezik, nézzünk most közülük néhányat!
Minden évnek megvannak azok a kiemelkedő sporteseményei, amelyekre milliók várnak. Ezek közé sorolhatjuk az évente megrendezendő versenyeket, mint amilyen a labdarúgásban a Bajnokok Ligája sorozat, a teniszben a nagy Grand Slam tornák, a kosárlabdában az NBA döntő sorozata és még számos egyéb megmérettetés. Emellett pedig ott vannak az időszakosan megrendezendő versenyek, amilyenek a téli és a nyári olimpiai játékok, vagy éppen a labdarúgó világbajnokságok.
Testünk harcol a vírusokkal egész életünkön keresztül. Immunrendszerünk naponta hárítja el veszélyes vírusok számos támadását. Ha mi nem is vesszük észre, de gyakran ez a harc sikeres. Ennek ellenére néha előfordul, hogy az influenza, megfázás vagy más kellemetlen betegség letámad bennünket. Ekkor kerül sor a vitaminokra, amelyek immunrendszerünket feljavítják és hatékonyan küzdenek a vírusok ellen.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).