6536. Miért nem akar nőni a paradicsompalánta?
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Képes leszel eleget locsolni, ha újra aszályos lesz a nyár? Kibírják a forróságot a dísznövények? Az, hogy jól tűri-e a szárazságot a gyep, tavasszal dől el. Az időjárás elkerülhetetlen kihívás elé fogja állítani a növényeidet: rajtad áll, hogyan fogadják.
Itt a tavasz, a jó idő, és újfent olyan téli hónapok után érkezik a nyár, amikor sem hó, sem erős fagy nem tizedelte meg a kullancsok számát. Gyakorlatilag már évek óta ott tartunk, hogy az őszi-téli periódus épp úgy kullancsokban gazdag, akárcsak a tavasz, illetve a kiskertek és családi házas övezetek is érintettek. De vajon mit lehet tenni a kártevők ellen? Beletörődni abba, hogy kockázati tényezőként bármikor megbetegedést okozhatnak? Vagy megtisztítható tőlük valamilyen módon a terep?
Unalmasak a falak? Tervezz be akár minden helyiségbe egy lélegzetelállító fotótapéta dekorációt! Ami a bőséges posztertapéta kínálatot illeti, a témák, színek, minták száma szinte végtelen - ám továbbra is a természet tematika a legközkedveltebb. A pálma - és levélminták, a zöld nyugtató árnyalatai minden otthonban és minden közösségi térben jól mutatnak, és minden korosztálynak kedvencévé váltak. Mostani összeállításunkban azt mutatjuk meg, hogy a fotótapéták - akár ezen az egy témán belül is - mennyire változatosak és sokoldalúak lehetnek!
“Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra”, a mondást mindenki ismeri, de kérdés, hogy mennyire van még létjogosultsága. A 21. századi rohanó világban ez az eredetileg a lustaság ellen született közmondás és a hozzá kapcsolódó felfogás egyre inkább kezd kártékony jelleget felvenni. Ma már talán aktuálisabb a “gondolkodj, mielőtt cselekszel” alapvetést hirdetni, mintsem elfogadni a folyamatos, már-már toxikus és kontraproduktív cselekvési kényszert.
A vakond és a földikutya is kisebb halmokat képez a járatok kijáratánál. Talajban járatokban élnek még az ürgék és hörcsögök, valószínűleg közülük az egyik a tettes. Az állat pontos ismerete nélkül elüldözésére nehéz javaslatot adni. Talajban élő rágcsálóknál általában beválik a következő taktika: az össze járatot tapossák, tömjék be földdel, majd utána keressék meg a használt járatokat. Csak ezekbe juttassanak valami erős szagú anyagot, amit ronggyal, vattával felszívatnak(petróleum, benzin). Ezek a szagok el szokták űzni őket. A járatok vízzel való feltöltése is hatékony lehet: a levegő nélküli, vízzel megtelt járatokból az állatok kimenekülnek. Ekkor fogják meg és vigyék el több száz méterre távolabb, lehetőleg olyan helyre, ahol nem zavarják őket, és ők sem zavarják a büszke kert-tulajdonosakat. A vakond nem alszik téli álmot!
A fehéres szöszök a vértetű telepek: a vértetű képezi ezeket a viaszszálakat, a tetű hátán is vannak. A vértetű elsősorban az almafákat fertőzi, az almafajták és alanyok között is van érzékenységben különbség. Ez a kártevő évente sok nemzedéket fejleszt, a fákon telel, elsősorban a sebeken, azok környékén, vagy a vízhajtásokon, gyökérsarjakon. Szívó kártevő, ahol a hajtást, vesszőt szivogatja, ott a nyálától kis daganatok is fejlődnek. Tavsszal olajos lemosó permetezést javaslok(Biola, Vektafid, Agrol). Ha utána tavasszal a lombozat kifejlődésekor látja a fehér telepeket, azok megjelenésének az ELEJÉN permetezzen levéltetű elleni szerekkel: ACTARA vagy PIRIMOR-ral. Több alkalommal. Ne hagyja, hogy felszaporodjanak, mert ilyen állapotban már nehér kiírtani. A sűrű lomb, a túlzott nitrogén trágya adagolása a fák fogékonyságát növelik.A gyökérsarjakat és vizhajtásokat folyamatosan ki kell metszeni, mert oda szeretnek húzódni, valamint a fákon a sebeket kitakarítani és sebkezelővel befedni, mert azok a megbújó helyei. A megjelenő telepeket helyileg kezelje, nem kell a teljes koronát permetezni.
A barnulás - a moniliás betegség- a barackokon képződött sebekből indult el, azokon keresztül fertőzte a gomba. Ha már barnul a gyümölcs húsa, nem tud tenni semmit, mert a romlási, rothadási folyamat nem leállítható. A jégverés után azonnal, 1-2 órán belül kell ilyenkor permetezni, csak akkor van védőhatása a gomabölő szereknek. Viharos időben ez nehezen megvalósítható, de napokkal későbbi permetezéssel már védő hatást nem tud elérni. Az elrothadó és lepotyogó gyümölcsöket viszont minél hamarabb gyújtse össze és semmisítse meg, ne maradjon a fák alatt, mert a gomba spórái(konídiumai) további fertőzés elindítói. A megsemmisítés egyik legegyszerűbb módja, ha beássa a talajba.
Permetezés előtt a növény ágait, fás részeit érdemes puha kefével ledörzsölni, hogy a pajzstetű pajzsok vastag rétege elvékonyodjon. Permetezésre a téli fagyokig mind a vesszőkre, mind a levelekre Actara rovarölő szeres permetezést javaslok. Ezt legalább 3x ismételje meg, 7-8 naponta, tehát hétvégeken el lehet végezni. Az Actara felszívódó rovarölő szer, ha permetzés után 5-6 óráig nem esik, akkor már bejutott a növényi szövetbe. A pajzstetvek ellen a téli hónapokban olajtartalmú szerrel lehet permetezni: Vektafid A, vagy Biola. Ha lomhullató bokorról van szó, akkor a vesszők kezelése ecseteléssel is elvégezhető a permetezés helyett. Permetezés előtt javasolt a bokrokat alaposan megmetszeni, hogy kisebb lombja legyen, azokat könnyebben tudja majd kezelni. Levágott ágakat égesse el, ne dobja félre, a pajzstetvek elhagyva más növényekre telepszenek. Azokat a bokrokat is permetezze le, melyeken nem lát kártevőt, azokon is biztos van, csak még kisebb egyedszámmal, ezért nem vette észre.
Sajnos a cserebogár pajorok ellen ható rovarölő szerek melegvérű állatokra nem közömbösek. Nincs olyan tulajdonságokkal rendelkező szer, amilyet keres. A kutyát egy időre nem szabad a kezelt fűre engedni, és a munka elvégezhető.