6536. Miért nem akar nőni a paradicsompalánta?
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Képes leszel eleget locsolni, ha újra aszályos lesz a nyár? Kibírják a forróságot a dísznövények? Az, hogy jól tűri-e a szárazságot a gyep, tavasszal dől el. Az időjárás elkerülhetetlen kihívás elé fogja állítani a növényeidet: rajtad áll, hogyan fogadják.
Itt a tavasz, a jó idő, és újfent olyan téli hónapok után érkezik a nyár, amikor sem hó, sem erős fagy nem tizedelte meg a kullancsok számát. Gyakorlatilag már évek óta ott tartunk, hogy az őszi-téli periódus épp úgy kullancsokban gazdag, akárcsak a tavasz, illetve a kiskertek és családi házas övezetek is érintettek. De vajon mit lehet tenni a kártevők ellen? Beletörődni abba, hogy kockázati tényezőként bármikor megbetegedést okozhatnak? Vagy megtisztítható tőlük valamilyen módon a terep?
Unalmasak a falak? Tervezz be akár minden helyiségbe egy lélegzetelállító fotótapéta dekorációt! Ami a bőséges posztertapéta kínálatot illeti, a témák, színek, minták száma szinte végtelen - ám továbbra is a természet tematika a legközkedveltebb. A pálma - és levélminták, a zöld nyugtató árnyalatai minden otthonban és minden közösségi térben jól mutatnak, és minden korosztálynak kedvencévé váltak. Mostani összeállításunkban azt mutatjuk meg, hogy a fotótapéták - akár ezen az egy témán belül is - mennyire változatosak és sokoldalúak lehetnek!
“Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra”, a mondást mindenki ismeri, de kérdés, hogy mennyire van még létjogosultsága. A 21. századi rohanó világban ez az eredetileg a lustaság ellen született közmondás és a hozzá kapcsolódó felfogás egyre inkább kezd kártékony jelleget felvenni. Ma már talán aktuálisabb a “gondolkodj, mielőtt cselekszel” alapvetést hirdetni, mintsem elfogadni a folyamatos, már-már toxikus és kontraproduktív cselekvési kényszert.
Viszonylag állandó körülményeket igényel; 16-18 °C-os, világos vagy félárnyékos, nyáron levegős, naptól és széltől védett helyet. Nyáron szabadban is tartható. Melegben nagyon kedveli a gyakori vízpermetezést, és leveleinek a letörölgetését nedves, puha szivaccsal. Így a rájuk rakodó port is eltávolítjuk. Tápanyagigényét jól kielégíti a kéthetenkénti tápoldatozás, legfeljebb másfél százalékos töménységű tápoldattal. Károsítói leginkább a pajzstetvek, de száraz körülmények között levéltetvek és takácsatkák is megtámadhatják. Levelei a hőmérsékletingadozás, és a huzat miatt is lehullhatnak, akárcsak a túl nedves talaj hatására. Ez utóbbi elkerülésére ajánlatos hagyni, hogy két öntözés között a földfelszín kiszáradjon.
Kérését továbbítottam, remélem hamarosan jelentkezik valaki, aki termeszti. Üdvözlettel, Édenkertész
A tarackbúza (Agropyron repens) az egyik legkellemetlenebb gyomféleség. Többen kérdezték, hogy mivel, és hogyan lehetne biztonságosan elvégezni szőlőskert mellett a gyomirtást? Egyértelműen a legjobb megoldás ősszel gyomirtózni, nem kell tavasszal lesni az időjárást, a szél irányát, erősségét. Legjobb a tarackos területet felásni, s eközben minden gyomot eltávolítani. Ne hagyjunk egyetlen gyökeret sem a talajban, mert a bennmaradó gyökér újból kihajt. Az összegyűjtött gyomot mindig égessük el. A felső réteg gyakori kapálásával, könnyű felsarabolásával akadályozhatjuk meg, hogy a növény újból megtelepedjen. De az se rossz, ha az első évben olyan növényeket ültetünk, melyek elnyomják a gazt (rozst, repcét vagy zöldtrágya-növényeket). A tarack elleni védekezésben eredményesen használhatjuk a fekete fóliás takarást is. Ez a módszer azonban csak kisebb felületeken előnyös, ill. gazdaságos. A tarack irtására vegyszeres megoldást is alkalmazhatunk. A felásott területet (ültetés, vetés előtt) permetezzük le vízben feloldott Glialka nevű gyomirtó szerrel. A permetezés hatásárra a tarack hajtásai elszáradnak, gyökerei pedig elpusztulnak. A szer a leveleken keresztül szívódik fel.
Ha azt látjuk, hogy a növényeken a hangyák le-fel korzóznak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ott levéltetű károsít, szívogatja a leveleket. A károsnak ítélt hangyák elleni védekezésnek vannak biológiai módjai. Riasztónövények ültetésével, mint pl. levendula, zsálya, izsóp. A hangyákat páfránylevelek erjesztett levével is elriaszthatjuk úgy, hogy a fa törzsére, vagy a növény lombjára permetezzük a levet. Ha van üröm a kertben, forrázással levet kell belőle készíteni, és azt másnap hígítás nélkül a fára permetezni. Ahol a hangyák megjelennek, ott fel kell készülni a levéltetvek elleni védekezésre. Erre a célra igen jó szerek állnak rendelkezésünkre; ilyenek a Bi 58, a Flibol E, az Unitron 40 EC, a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC, a Piretrin stb.
Pedig sajnos ez a ragacsosság a pajzstetű ürüléke által lett. Próbálkozzon a levelek alapos ledörzsölésével. Ehhez szappanos vízzel átitatott szivacsot használjon, és minden növényi részt módszeresen tisztogasson meg. A szivacsot folyamatosan öblítse ki, és szappanozza újra. 2, Ha nem tűnik úgy, hogy ez önmagában segítene, öntözze be növényeit Actara 25 WG-vel a megfelelő hígításban. 3, A szabadban (pl. erkélyen, kertben) lepermetezheti növényeit Vektafid A/E aerosollal. A pajzstetvek a szobanövényeken nehezen kezelhető gond, de remélem, sikerrel jár.