6536. Miért nem akar nőni a paradicsompalánta?
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Képes leszel eleget locsolni, ha újra aszályos lesz a nyár? Kibírják a forróságot a dísznövények? Az, hogy jól tűri-e a szárazságot a gyep, tavasszal dől el. Az időjárás elkerülhetetlen kihívás elé fogja állítani a növényeidet: rajtad áll, hogyan fogadják.
Itt a tavasz, a jó idő, és újfent olyan téli hónapok után érkezik a nyár, amikor sem hó, sem erős fagy nem tizedelte meg a kullancsok számát. Gyakorlatilag már évek óta ott tartunk, hogy az őszi-téli periódus épp úgy kullancsokban gazdag, akárcsak a tavasz, illetve a kiskertek és családi házas övezetek is érintettek. De vajon mit lehet tenni a kártevők ellen? Beletörődni abba, hogy kockázati tényezőként bármikor megbetegedést okozhatnak? Vagy megtisztítható tőlük valamilyen módon a terep?
Unalmasak a falak? Tervezz be akár minden helyiségbe egy lélegzetelállító fotótapéta dekorációt! Ami a bőséges posztertapéta kínálatot illeti, a témák, színek, minták száma szinte végtelen - ám továbbra is a természet tematika a legközkedveltebb. A pálma - és levélminták, a zöld nyugtató árnyalatai minden otthonban és minden közösségi térben jól mutatnak, és minden korosztálynak kedvencévé váltak. Mostani összeállításunkban azt mutatjuk meg, hogy a fotótapéták - akár ezen az egy témán belül is - mennyire változatosak és sokoldalúak lehetnek!
“Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra”, a mondást mindenki ismeri, de kérdés, hogy mennyire van még létjogosultsága. A 21. századi rohanó világban ez az eredetileg a lustaság ellen született közmondás és a hozzá kapcsolódó felfogás egyre inkább kezd kártékony jelleget felvenni. Ma már talán aktuálisabb a “gondolkodj, mielőtt cselekszel” alapvetést hirdetni, mintsem elfogadni a folyamatos, már-már toxikus és kontraproduktív cselekvési kényszert.
Az első és legfontosabb tudni való, hogy csak a három évnél fiatalabb muskátlikat érdemes teleltetni, ha a növényeink ennél idősebbek, érdemes inkább tavasszal lecserélni az állományt. A fiatal muskátlikat viszont több módszerrel is eltehetjük. Ha van egy világos, de hűvös folyosó, vagy előtér, vágjuk vissza a muskátlikat a felére és egy 9-10 fokos helyiségbe helyezzük el őket cserepestől. A locsolást ilyenkor csökkentsük le, éppen hogy picit legyen nedves a földje. Tavasszal ültessük át egy nagyobb cserépbe, és kezdjük el a kinti levegőhöz hozzá szoktatni a növényeket, és emeljük az öntözést is. A következő hónapban kezdjük el tápoldatozni, és az első hajtásokat vágjuk vissza a felére. A másik bevált módszer, ha kivesszük a muskátlit a cserépből, a gyökerét és a szárát visszavágjuk, összerakjuk őket egy nagyobb cserépbe, betakarjuk földdel, és így tesszük el egy sötét, de jól levegőző pincébe, vagy sötét helyiségbe tesszük. Így a muskátli nem hajt ki. A beteg sárgult leveleket okvetlenül távolítsuk le, ugyanígy az esetleges virágkezdeményeket is. Tehát a muskátli teleltetéshez ideális a folyosó, az ablakpárkány, a pince, a garázs, a télikert. Tavasszal a muskátlikat érdemes friss földbe ültetni, és elkezdeni tápoldatozni. Az első hajtásokat vágjuk vissza a felére így elkerülhetjük, hogy felnyúlt hajtásokat kapjunk.
A lakásban világos, napos, levegős helyen tartsuk. Nyáron védjük a tűző naptól. A harangvirág levegőtlen szobában nem virágzik! A fagyveszély elmúlása után cserepestül kitehetjük az erkélyre vagy a kertbe félárnyékos helyre. Ősszel, a fagyok beállta előtt vigyük vissza a lakásba, 6-10 C fokon teleltessük. A növényt kétévenként ültessük át tápdús földbe. A talaj felszínét célszerű agyaggal és homokkal keverni. Átültetésre a tavaszi időszak a legalkalmasabb.
Üdvözlöm! Nyugodtan ültesse el ha már a gyökerek legalább 3-6 cm-esek. A gyökeres dugványokat minél előbb el kell ültetni, mert így jutnak megfelelő tápanyaghoz a földből.
Tavasszal vagy ősszel ültessük őket. Magasságuk fajonként és fajtánként változik, mely a 40 cm-től a 2 méterig terjed. Szaporításuk dugványról történik. Legjobb eredmények a fásdugványozással érhetők el. Ehhez szeptember-novemberben vágjunk ceruza vastagságú ágakat, és a fásdugványozásnak megfelelően ültessük el. A növények, ha magukban szoliterként állnak alig kell metszeni, egyébként, ha sövénynek vannak ültetve, a sövényeknél szokásos normál alakító metszés szükséges. Sövény esetében évente 2-3 alkalommal végezzük el a metszést. Ebben az esetben a fiatal hajtásokat minél több elágazásra, hajtásképződésre kell serkenteni. Kiválóan alkalmazhatók alacsony vagy félmagas sövénynek.
A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák. Teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg. CsipkebogyószörpHozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 4 liter víz, 1-1,5 kg kristálycukor, 10 g citromsav/liter A dércsípett csipkebogyót megmossuk, összezúzzuk, húsdarálón ledaráljuk, majd 3 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet ismét kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra egy liter meleg vizet teszünk, és másnapig állni hagyjuk. Ezt követően ismételten kipréseljük, és egyesítjük a leveket (leszűrjük). A léhez cukrot és citromsavat adunk. Az elkészített szörp minden kilogrammjához 0,5 g szalicilt vagy 1 g nátrium-benzoátot oldunk.