6536. Miért nem akar nőni a paradicsompalánta?
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Képes leszel eleget locsolni, ha újra aszályos lesz a nyár? Kibírják a forróságot a dísznövények? Az, hogy jól tűri-e a szárazságot a gyep, tavasszal dől el. Az időjárás elkerülhetetlen kihívás elé fogja állítani a növényeidet: rajtad áll, hogyan fogadják.
Itt a tavasz, a jó idő, és újfent olyan téli hónapok után érkezik a nyár, amikor sem hó, sem erős fagy nem tizedelte meg a kullancsok számát. Gyakorlatilag már évek óta ott tartunk, hogy az őszi-téli periódus épp úgy kullancsokban gazdag, akárcsak a tavasz, illetve a kiskertek és családi házas övezetek is érintettek. De vajon mit lehet tenni a kártevők ellen? Beletörődni abba, hogy kockázati tényezőként bármikor megbetegedést okozhatnak? Vagy megtisztítható tőlük valamilyen módon a terep?
Unalmasak a falak? Tervezz be akár minden helyiségbe egy lélegzetelállító fotótapéta dekorációt! Ami a bőséges posztertapéta kínálatot illeti, a témák, színek, minták száma szinte végtelen - ám továbbra is a természet tematika a legközkedveltebb. A pálma - és levélminták, a zöld nyugtató árnyalatai minden otthonban és minden közösségi térben jól mutatnak, és minden korosztálynak kedvencévé váltak. Mostani összeállításunkban azt mutatjuk meg, hogy a fotótapéták - akár ezen az egy témán belül is - mennyire változatosak és sokoldalúak lehetnek!
“Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra”, a mondást mindenki ismeri, de kérdés, hogy mennyire van még létjogosultsága. A 21. századi rohanó világban ez az eredetileg a lustaság ellen született közmondás és a hozzá kapcsolódó felfogás egyre inkább kezd kártékony jelleget felvenni. Ma már talán aktuálisabb a “gondolkodj, mielőtt cselekszel” alapvetést hirdetni, mintsem elfogadni a folyamatos, már-már toxikus és kontraproduktív cselekvési kényszert.
Mi lehet a pókhálószerű fehér rész a bonsai-on?
Tisztelt Balogh Ernő, A pókhálószerűség a leveleken nagy valószínűséggel takácsatkák jelenlétére utal. Ezek az apró, szabad szemmel alig látható kártevők száraz, meleg levegőn szaporodnak el könnyen, és tipikus tünetük a levelek fonákján képződő finom „pókhálós” szövedék. A bonsai számára ez komoly veszélyt jelenthet, ha nem kezelik. Teendők: Első lépésként törölje le a leveleket langyos vizes ruhával vagy permetezze le alaposan a növényt (különösen a levélfonákot). Zuhanyoztassa le a fát langyos vízzel, de ügyeljen arra, hogy a talaj ne legyen túlöntözve közben. Emelje a páratartalmat, mivel a takácsatkák a száraz levegőt kedvelik. Használhat párásító tálcát, spriccelheti a leveleket. Szükség esetén használjon atkaölő szert (pl. Biola vagy neem olaj tartalmú bio permet), lehetőleg biológiai eredetűt, hogy ne károsítsa a fa érzékeny gyökérzónáját. Fontos: vizsgálja meg a többi bonsait is, mert ezek a kártevők könnyen átterjednek egyik növényről a másikra. Üdv, Édenkertész
rövid kérdés
válasz
Mit kell a komposzthoz keverni, hogy talajként funkcionáljon?
Ahhoz, hogy a komposzt termőtalajként is használható legyen – vagyis ne csupán szervesanyag-utánpótlásként szolgáljon, hanem alkalmas legyen például veteményezésre vagy palántázásra is – érdemes néhány anyagot hozzákeverni. Az érett komposzt önmagában ugyanis túl tömény és szerkezetében is túl laza lehet a növények számára, ezért fontos a javítása. Elsőként érdemes kerti földet keverni hozzá, amely stabilizálja a szerkezetét és segíti a talajélet kialakulását. Ebből körülbelül azonos mennyiséget, azaz 1:1 arányban lehet a komposzthoz adni. Emellett durvább szemű homok hozzáadásával javítható a vízelvezetés – ez különösen agyagos vagy túl nedves komposzt esetén hasznos. A homok aránya általában 10–30% lehet a végső keverékből. Szükség esetén különféle ásványi anyagokkal is gazdagíthatjuk a komposztos keveréket. A zeolit például javítja a tápanyagmegkötő képességet és a vízháztartást, míg a kőzetőrlemények és agyagliszt mikroelemeket biztosítanak a növények számára. Biochar, azaz apróra tört faszén is keverhető bele, amely fokozza a talajéletet és javítja a nedvességmegtartó képességet.
Hogyan lehetne megmenteni a selyemakácot?
Kedves Kérdező! A leírás alapján sajnos a selyemakác törzsén kialakult két nagy lyuk súlyos károsodásra utal, különösen, mivel ezek az esővíz hatására folyamatosan áznak, így a belső korhadás előrehaladása is valószínű. Az ilyen sebek gyakran abból adódnak, hogy a fa nem tudja megfelelően „lezárni” a metszési felületet, főleg ha túl nagy az ág átmérője, vagy nem megfelelő módon történt az eltávolítása. A helyzetet tovább rontja, ha a seb felfelé néz, mert ez megkönnyíti a víz bejutását és bent maradását, ami kedvez a korhadásnak és a kórokozók megtelepedésének. A legfontosabb most az lenne, hogy megakadályozza a további beázást. Erre ideiglenes megoldásként lehet alkalmazni valamilyen eső elleni fizikai védelmet, például fóliát, de csak úgy, hogy a seb tudjon szellőzni is, különben a pára bennrekedése tovább gyorsíthatja a bomlást. Olyan "tető" szerű takarás lehet megfelelő, amely nem érintkezik közvetlenül a sebbel, de megakadályozza a csapadék közvetlen bejutását. A lyukak kitöltése csak akkor lehet indokolt, ha a korhadás már megállt, és a fa stabil, életképes. Régebben fatapaszt vagy betont is alkalmaztak, de ez ma már nem javasolt, mert ezek nem mozognak együtt a fával, és több kárt okozhatnak, mint hasznot. Inkább természetes anyagokból készült, légáteresztő fatapaszok vagy méhviasz-alapú sebkezelők jöhetnek szóba, de ezek használata előtt nagyon fontos lenne egy szakértői (faápoló arborista) vélemény. Előfordulhat, hogy a korhadás már olyan mértékű, hogy a fa szerkezeti stabilitása is veszélyben van, ilyenkor a kivágás lehet az egyetlen biztonságos megoldás – különösen, ha a fa közlekedési út, épület vagy játszótér közelében áll. Javaslom, hogy a fa állapotának pontos felmérése érdekében kérjen arborista szakértői vizsgálatot. Ők speciális műszerekkel meg tudják mérni, milyen mély a korhadás, és van-e még esély a fa megmentésére.