6706. Mennyire bírja a hideget a leander, a muskátli és a bougainvillea?
Az első csípősebb őszi esték felmerül bennünk a kérdés, már be kell-e vinni a teraszról a leandert, a muskátlit és a mediterrán növényeket. Elmondjuk.
Az első csípősebb őszi esték felmerül bennünk a kérdés, már be kell-e vinni a teraszról a leandert, a muskátlit és a mediterrán növényeket. Elmondjuk.
Cégünk állásajánlatait hirdethetjük. Erre ma már számos oldalon van lehetőségünk. De mégis hol és miként érdemes ebbe belekezdeni? Egyáltalán van értelme ennek? Mik az előnyei és a hátrányai? Ezekre a kérdésekre fogjunk megadni a választ mai cikkünkben.
Amikor meghalljuk a kordon szót, akkor általában egyből a kültéri, fémből készült, cseppet sem dekoratív “kerítések” jutnak az eszünkbe. Holott nem csupán kültéri és csúnya változata létezik.
Sokak számára felmerülhet a kérdés: szabad vagy nem ősszel metszeni? Elmondjuk, mire kell figyelni.
A váltakozó időjárással, a meleg nappalokkal, és a hideg, párás, sokszor ködös reggelekkel beköszönt az az időszak, amikor bizony a növényeknek szüksége van ránk. Ez a hirtelen, szélsőségesen változó környezet teret enged a gombaspórák fertőzésének, amit remekül támogat a rovarok párzási búvóhely keresése is. Amikor a kártevők elkezdenek a kéreg alá befúrni, utat nyitnak a gombaspóráknak is.
Kapott elég tápoldatot, főleg káliumot? Esetleg nem lett áthelyezve, vagy hirtelen hideg nem érhette? Hacsak nem tapasztal rajta kártevőket, akkor nem hinném, hogy komoly gond van. Nyáron, félárnyékban a szabadban, télen 5-10 fok között, világos helyen kell tartani. Tavasztól folyamatos tápoldatozást igényel. Nyáron jobb a szabadban tartani. Ha nem megoldható, akkor minél fényesebb, friss levegőjű, párásabb helyen. Magához fog térni.
Északi falra javasolt a borostyán: télen sem hullajtja le a leveleit. Szereti a napfényt és gyönyörű: a lilaakác. A trombitafolyondár valamennyi része - különösen a termése - mérgező, ez igaz, sajnos ezért bármilyen szép is, nem szabad ültetni oda, ahol gyerekek vannak, hacsak nem nagyobbak, így fel tudjuk hívni a figyelmüket a veszélyre.
Nem találtam a sugárarália mérgező nedvéről, vagy részeiről erről szóló irodalmat, így valószínűleg csak enyhe tüneteket okozhat a leveleinek elfogyasztása, mert a valóban mérgező növények külön katalógusba vannak sorolva, és minden szakmai lap felhívja rájuk a figyelmet. Azért nem árt az óvatosság, biztonságos helyre kell tenni a növényt, ahol nem "veszélyforrás".
A tavaszi mák elvetett magja már 3-4 °C-on csírázik, ezért tavasszal minél korábban kell elvetni. Mélyen felásott, alaposan megtrágyázott földbe vessük. A magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért aprómorzsásra művelt földet követel. 10 m2-re 2 g magot vessünk el 30 cm sortávolságra és egy-másfél cm mélyen. Régen a kisgazdaságokban más növényekkel (pl. takarmányrépával, sárgarépával) együtt vetették, de erre kiskerti körülmények között nincsen szükség. Amikor a kikelt máknövények már három-négy levelet fejlesztettek, akkor ki kell egyelni őket. Ez két részletben is történhet: először csak egymástól 25-30 cm távolságra levő, kis csomókat alakítunk ki, azután később a csomókból csak a legfejlettebb növényt hagyjuk meg. A mák tenyészideje 120-150 nap. Betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor a növény lombozata teljesen elszáradt, a máktokban pedig csörögnek a szemek. Ha csak mákszem nyerése a célunk, akkor a tokokat 8-10 cm-es szárral vágjuk le, és később, kényelmes helyzetben vágjuk fel azokat, és szórjuk ki belőlük a magokat.
A mohásodás főleg az árnyékos, nedves, hideg és tömődött talajok esetében fordul elő. Ezek megszüntetésére kell törekedni. Úgymint lazítani a talajt (vannak erre már speciális eszközök is), vagy megszüntetni az árnyékolást. Ha ezek nem lehetségesek, akkor marad a kémiai megoldás, mely esetben olyan műtrágyát kell választani, mely ként és vasat is tartalmaz. Ezek moha ölő hatásúak.