6816. Rozmaring tavaszi metszése: ezekre jó, ha figyelsz
Tavasszal a rozmaringot is érdemes megmetszeni. Mutatjuk, mire kell figyelni, ha azt szeretnénk, hogy szépen bokrosodjon.
Tavasszal a rozmaringot is érdemes megmetszeni. Mutatjuk, mire kell figyelni, ha azt szeretnénk, hogy szépen bokrosodjon.
Évezredek óta tölti el örömmel az embert az évszakok váltakozása. Kit ne lelkesítenének a fagyos napok után kipattanó rügyek, hogy lehetne közömbösen fogadni a strandidő megérkezését vagy az ezer színben pompázó őszt? És lehet-e elfogultság nélkül nézni egy decemberi estén, amikor lámpafényben táncolni kezdenek az első hópelyhek?
Hogyan állítsunk össze növénytársulásokat? Hogyan ússzuk meg a talajmegmunkálást és egyáltalán hogyan tervezzünk permakultúrás kertet? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszol többek között Catherine Delvaux: Permakultúra hónapról hónapra című könyve, ami Gingko Kiadó gondozásában jelent meg.
A következő napokban éjszaka fagyhat. Mutatjuk, mit érdemes tenni, ha most virágoznak a gyümölcsfáitok.
Különleges programba kezdenek a szentesi zöldségtermelők annak érdekében, hogy 10-15 év múlva is biztosított legyen a zöldség- és gyümölcsellátás. Ehhez pedig naprakész tudással rendelkező szakemberekre és aktív termelő kertészekre van szükség. A termelői tagság fiatalítása érdekében hosszú távú mentorprogramot indít a DélKerTÉSZ az ASZC Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és az Alföldi ASzC Bartha János Technikum és Szakképző Iskolával. A hallgatók az elméleti tudás mellett korszerű gyakorlati tudást kapnak, ha pedig elkezdenek dolgozni, akkor a termesztő berendezések beszerzésében is jelentős segítséget biztosít a DélKerTÉSZ. Emellett a kísérleti kertben a termelési módszereket, jövedelmezőséget, hatékonyságot javító kísérleteket is végeznek.
Gloxínia növény szaporítása A növény szaporítására több lehetőség is van.Gumóosztással Amikor a gumó kora tavaszszal hajtani kezd, vágjuk ketté. Használjunk éles kést és keményalátétet. Fontos, hogy minden gumódarabon legyenek hajtások. Ezek jobban felismerhetők, ha előtte alaposan megtisztítjuk a gumót.A vágási· felületet szórjuk be kénporral, hogy elkerüljük a fertőzést. A gumófeleket ültessük föld és homok keverékével megtöltött cserépbe. Az első hetekben tegyük 22-25 oC-os helyre.Magról A magról történő szaporítás olcsó, de igen nehéz.A magok olyan aprók, mint a homokszemek. Tegyük a magokat szaporítóládába, nedves tőzegkorpa-keverékbe, és gondoskodjunk a 22-25 oC közötti hőmérsékletről. Vannak kertészek akik homok közé keverik ' a magokat, hogy egyenletesebben el tudják osztani azokat. A vetést követően (a legjobb november-decemberben) két hétig sötétben csíráztassuk a magokat. Ha a csírák már olyan nagyok, hogy csipeszszel megfoghatók, egyenként ültessük ki őket. A pikírozást öt hét múlva még egyszer ismételjük meg. Mivel a fiatal növények fényigénye napi 14-16 óra, gondoskodjunk mesterséges megvilágításról.Levéldugványról Töltsünk meg egy ládát egy réteg kaviccsal, majd tőzegkorpával, s erre kerüljön 1 cm homok. Nedvesítsük meg a keveréket, majd vágjunk le egy nagy, egészséges levelet a növényről, és két helyen vágjuk át a főlevélér bordáját. Rögzítsük a levelet hajtűkkel, fedjük le a ládát üveglappal, és tegyük 20 oC hőmérsékletű helyre. A vágás helyén új növények fejlődnek. Ha már gyökeret eresztettek, óvatosan vágjuk le a növényeket, és ültessük el őket.Hajtásdugványról Ha a gumók új hajtásokat növesztettek, ezeket is felhasználhatjuk dugványként.Ültessük őket közvetlenül a földbe, és műanyag fóliával takarjuk le, míg a gyökerek meg nem jelennek.
Kedves Érdeklődő, jó lett volna egy kép a magházról is, de talán Kolletotrichumos bogyófoltosság lesz a gond.Kórokozó: Colletotrichum spp.A betegség előfordulása, fontossága: A paprika fertőzését a Colletotrichum nemzetségbe tartozó számos faj okozhatja. Narancssárga, egysejtű konídiumokat képez a növény szaporítószerveiben, a bőrszövet (epidermis) alatt. A konídiumok kiszabadulnak, ha ezek a szervek nedvesek. Ez a betegség a nedves körülmények tipikus betegsége, mert a konídiumoknak magas páratartalomra van szükségük ahhoz, hogy csírázzanak (a sok öntözés is kedvez nekik)Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:Tipikus tünet az érett bogyókon megjelenő 3-4 cm átmérőjű, kör alakú foltok. Először ezek a sebek vizenyősek, ezt a lágy elhalásos (nekrotikus) sebek szakasza követi. A sebek behatolhatnak a termésbe, és a magok is megfertőződhetnek. Amikor a páratartalom magas, általában narancssárga spóra-tömegek jelennek meg, amelyek koncentrikus gyűrűket képeznek.A kórokozó életmódja: Ezt a kórokozót az előző kultúra növénymaradványai és magok közvetítik. Amikor a hőmérséklet kb. 25 Celsius fok, nagyon esős körülmények között, vagy esőztető öntözés esetén a betegség kifejlődik. Ilyen körülmények között a fiatal termések megfertőződnek, és a betegség tünetei az érett termésen jelentkeznek.Védekezésa) Kémiai védekezésmagok fertőtlenítéseréztartalmú vegyszerek alkalmazásaajánlott hatóanyagok: mancoceb, kaptán, krezoxin-metil, propinebb) A kultúra művelése, gondozásavetésforgó alkalmazásagenetikus ellenálló képességgel rendelkező fajták használata (Greenleaf, 1986)a magas páratartalom és a magas hőmérsékletek elkerülése.
Kedves Érdeklődő! gondolom bonsaiként neveli, így tartják a legtöbben az apró levelű magyalt. Érzékeny az optimális tartásra, ha nem így tartják legyengül és kevésbé lesz ellenálló a kártevőknek. Napos ás árnyékos helyen egyaránt tartható. A napos helyen elhelyezett növény meghálálja a vízzel való permetezést. Fagytűrő, de télen gondoskodjunk a megfelelő és alapos takarásról.Metszését folyamatosan végezzük, a hajtásokon két levélpárt hagyjunk meg. A drótozást kora tavasszal óvatosan végezzük, mert fája nehezen hajlik. Dugvánnyal szaporítható. Kétévente ültessük át AKADAMA-ba vagy FRUX bonsai- földbe.A tápanyag pótlását BIOGOLD- dal vagy OSMOCOTE-tal oldhatjuk meg.Juhar-pajzstetű magyalonHa már megtörtént a baj, és elszaporodtak a tetvek, elsősorban mechanikusan távolíthatjuk el őket, vagyis egy alapos levélmosás (környezetbarát eszköz erre a szappanos víz és denaturált szesz oldata, de elterjedt a fokhagymaoldat is), a növényszárak puha kefével való letisztogatása eredményes lehet. Vegyszeres irtásuk is szóba jöhet, de kemény, viaszos páncéljuk miatt ez nem mindig hatásos, nagyobb fák esetében azonban nincs más választásunk, egy megtermett gyümölcsfát elég nehéz végigkefélni. Ha vegyszerpártiak vagyunk az Actara rovarölőszer vizes oldatával történő locsolás a benti növényeken is segíthet például.Ha eltávolítottuk őket, nem lehetünk benne biztosak, hogy nincs a közelben másik fertőzött góc (például egy kevésbé gondos szomszéd kertjében), így a vegyszeres prevenció mindenképp ajánlott. Létezik egy természetes ellensége is a pajzstetűnek, aki nem más, mint a (már csak ezért is szeretnivaló) hétpettyes katicabogár. Katicát ugyan nehézkesen tudunk a kertbe, vagy a szobába telepíteni, de ha megjelennek, akkor egyrészt tudhatjuk, hogy tetű van a környéken, másrészt meg is nyugodhatunk, mert hathatós segítséget kapunk.Erősen fertőzött kerti fák, bokrok esetében néha nincs segítség, és a többi növény érdekében csak a kivágás segíthet. Ha az áldozatul esett növény már egyébként is beteg, idős, vagy nem a birtok legértékesebb darabja, akkor szanálásával a többieket védhetjük meg. Ugyanez az eljárás érvényes a benti flórára is, ha tetvek elleptek egy növényt, és kezdenek megjelenni egy másikon is, akkor a betegebbet ajánlatosabb az égi mezőkre (szemetesbe) küldeni. Mivel a pajzstetű előszeretettel ostromolja a legyengült, nem teljesen egészséges, vagy elhanyagolt növényeket, az is hozzájárul a megelőzéshez, ha zöld kedvenceinket jó kondiban tartjuk, vagyis mindig körültekintően ápoljuk, gondozzuk.
Kedves Érdeklődő! Gondolom a Ficus benjaminara gondol. A levélsárgulás és levélhullás oka valószínűleg tápanyaghiány, főleg nitrogén és/vagy túlöntözés (nem kell minden nap öntözni, főleg spriccelni). Ritkán, kevés vízzel és lehetőleg tányérba öntve, felszívatva kell öntözni, tápoldatozni.
Kedves Mária, nem valószínű, hogy vadhajtás, hoszen a vadhajtás v. fattyuhajtás, olyan hajtás, amely leginkább adventiv rügyekből keletkezik s a fának/szőlőnek ágatlan derekából v. a fa tuskójából sarjadzik.