6936. Hőség, kánikula: ezek a napégés jelei a veteményesben
Mutatjuk, milyen jelei vannak, ha a konyhakertben lévő zöldségeknek már sok a napsütés.
Mutatjuk, milyen jelei vannak, ha a konyhakertben lévő zöldségeknek már sok a napsütés.
A vevők figyelmének felkeltése a manapság tapasztalható reklámzajban nem a legegyszerűbb feladat, így jogosan merül fel a vállalkozók fejében, hogy mitől lesz az ő molinójuk az, amit majd a potenciális vásárló észrevesz. A mai cikkünkben erre adunk választ, de előtte beszéljük át a molinó legfontosabb előnyeit!
Évről évre változik a klíma világszerte, így hazánkban is. Ma már egyáltalán nem ritka a szélsőséges időjárás, időnként viharos szél támad fel, illetve gyakrabban esik hirtelen nagy mennyiségű jégeső.
A szép, zöldellő paradicsom minden kerttulajdonos álma, azonban a rendszeres és megfelelő öntözés nélkül ez az álom nehezen valósítható meg, azzal viszont lényegében bárki számára elérhető. A kerti öntöző szivattyúk ebben nyújtanak hatékony segítséget. De miért is olyan fontosak ezek a berendezések, milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, és mire érdemes odafigyelni a vásárlás során?
A kert és a terasz olyan területek, ahol a természet közelségét élvezhetjük anélkül, hogy elhagynánk otthonunk kényelmét. Azok számára, akik szeretnék kihasználni a kert és a terasz nyújtotta lehetőségeket, a megfelelő tervezés és kialakítás kulcsfontosságú. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan lehet megtervezni egy olyan kertet és teraszt, amely lehetővé teszi a természet egész éves élvezetét, valamint azt is, hogy miért érdemes zárt területeket is beépíteni. Részletesen kitérünk arra, hogyan lehet megtervezni a növényzetet, hogy egész évben virágozzon, hogyan lehet kényelmes étkező- és pihenőhelyeket kialakítani, valamint hogy milyen előnyökkel járhat a zárt tér kialakítása a kertben.
Meg kell nézni a levelek fonákját, mert levéltetű is lehet. De ha nem talál semmilyen kártevőt, kórokozót, akkor csak több fényre van szüksége. Ha lehet kerüljön ki a teraszra úgy, hogy az első két hétben árnyékolva van a déli tűző nap elől.
Egészségesnek látszó zöld leveleket és bimbókat hullat? Vagy a levelek a szélükön megbarnulnak, besodródnak és ezután leesnek? A növény száraz levegőjű helyiségben van. Tegyük párásabb helyre a növényt, majd gyakrabban öntözzük. A Fuksziánál ne a virágokat és bimbókat permetezzük le, csak a zöld részeket.
Az ananász a laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a túlöntözést, attól rothadásnak indul. Fényigénye nagy, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. A hőigénye is nagy.
Igen,erősen valószínű, hogy a sok közvetlen fény az oka, ezenkívül az ablaküveg mögött általában nagyon erős a felmelegedés ami nullára csökkenti a páratartalmat és elégeti a leveleket is. Ezen nemzetség fajai kivétel nélkül tűző nap kerülők.
A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású /7pH/ keverék. De keverhetünk az általános, vagy B típusú virágföldhöz kevés szárított szarvasmarhatrágyát, leérett és pihentetett gombatrágyát és (vagy) Osmocotét, ami pontosan a hat hónapos vegetációs időszakra elegendő tápanyagot enged ki fokozatosan a földbe. Ilyenkor ültessük először tápszeres földbe az előző évi hajtásokból fejlődött növénykéinket is. Fontos, hogy az ilyen növényt egy kicsit szárítsuk ki, mert akkor könnyebb a művelet. Fektessük le és megemelve húzzuk le a cserepet a földlabdáról. Ez műanyag vagy kerámia cserépnél nem nehéz általában, agyagcserépnél már nehezebb, de fadézsánál maga a küzdelem. Ilyenkor akár néhány napos kiszárítás is ajánlatos és akkor is csak segédeszközzel, mondjuk kalapács vagy balta fokával tudjuk óvatosan leverni a dézsát, mert a gyökerek hozzánőnek a fához. Ha ezen a kiszedésen túl vagyunk, akkor a nagyon vastag és földnélküli gyökérzetből fűrésszel, ásóval, nagyobb késsel akár 5 - 10 centit is levághatunk a gyökérzet aljából, az oldalából, és a tetejéből is. A lényeg az, hogy azért maradjon valamennyi föld nélküli gyökérzet, amit egy kicsit meglazítunk és majd kényelmesen belenő az új földbe. Az összekevert, előkészített földet elterítjük a cserép alján, ráállítjuk a növényt és további földdel feltöltjük az oldalakat. Valami hosszú, keskeny szerszámmal, akár egy vastagabb egyenes ággal, vagy léccel tömörítjük az oldalakon a földet, a művelet vége felé óvatosan locsolgatjuk, ami szintén tömörít. És természetesen végül a tetejére is jusson bőven friss földből és locsoljuk meg az egészet. Így nyilván annyi új földet kaphat, amennyi gyökérzetet levágtunk, de ha nagyobb cserépbe tesszük, akkor a több friss föld több évre elegendő. Egyszer azonban mindenképpen elérjük a felső határt, és akkor úgy kétévenként csak ez a gyökérlevágós módszer alkalmazható. Ha már a legnagyobb méretű cserépnél tartunk, akkor lehetséges az átültetés helyett a megfelelő szintű folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodni. De azt is megtehetjük, mert a leanderek sok mindent kibírnak, hogy a nagyon nagy gyökérzettel és a több, vagy a nagyon elágazó tővel rendelkező növényeket kettő vagy akár több részre fűrészeljük és így kisebb cserepekbe ültetve még szaporíthatjuk is őket.