6986. Ez az évelő jól bírja a szárazságot, egész nyáron még öntözni sem kell
A nagy melegben kevés olyan évelő van, ami bírja öntözés nélkül. Most mutatunk egyet, ami ráadásul augusztusban-szeptemberben a legszebb.
A nagy melegben kevés olyan évelő van, ami bírja öntözés nélkül. Most mutatunk egyet, ami ráadásul augusztusban-szeptemberben a legszebb.
Nyáron három kútnyi víz is kevés lenne, hogy szép zöld maradjon a gyep. De mi legyen helyette? Hát lóhere.
Minden férfi életében egyszer elérkezik az a pont, amikor a legjobb barátja legénybúcsúját kell megszerveznie. Egy profi este azonban semmit sem ér akkor, ha nem gondoskodunk kellő feladatról, vagy különleges helyszínről.
Az endodoncia a fogászatnak egy olyan részterülete, amely talán a legnagyobb szakértelmet igényli, és amely a legösszetettebb. Éppen ezért rendkívül speciális eszközökre van szükség a hatékony és korszerű munkavégzéshez.
Nem csak a vízhiány lehet az oka, ha a muskátli levele sárgul a kánikulában. Ezek lehetnek a fő okok.
Kapott elég tápoldatot, főleg káliumot? Esetleg nem lett áthelyezve, vagy hirtelen hideg nem érhette? Hacsak nem tapasztal rajta kártevőket, akkor nem hinném, hogy komoly gond van. Nyáron, félárnyékban a szabadban, télen 5-10 fok között, világos helyen kell tartani. Tavasztól folyamatos tápoldatozást igényel. Nyáron jobb a szabadban tartani. Ha nem megoldható, akkor minél fényesebb, friss levegőjű, párásabb helyen. Magához fog térni.
Északi falra javasolt a borostyán: télen sem hullajtja le a leveleit. Szereti a napfényt és gyönyörű: a lilaakác. A trombitafolyondár valamennyi része - különösen a termése - mérgező, ez igaz, sajnos ezért bármilyen szép is, nem szabad ültetni oda, ahol gyerekek vannak, hacsak nem nagyobbak, így fel tudjuk hívni a figyelmüket a veszélyre.
Nem találtam a sugárarália mérgező nedvéről, vagy részeiről erről szóló irodalmat, így valószínűleg csak enyhe tüneteket okozhat a leveleinek elfogyasztása, mert a valóban mérgező növények külön katalógusba vannak sorolva, és minden szakmai lap felhívja rájuk a figyelmet. Azért nem árt az óvatosság, biztonságos helyre kell tenni a növényt, ahol nem "veszélyforrás".
A tavaszi mák elvetett magja már 3-4 °C-on csírázik, ezért tavasszal minél korábban kell elvetni. Mélyen felásott, alaposan megtrágyázott földbe vessük. A magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért aprómorzsásra művelt földet követel. 10 m2-re 2 g magot vessünk el 30 cm sortávolságra és egy-másfél cm mélyen. Régen a kisgazdaságokban más növényekkel (pl. takarmányrépával, sárgarépával) együtt vetették, de erre kiskerti körülmények között nincsen szükség. Amikor a kikelt máknövények már három-négy levelet fejlesztettek, akkor ki kell egyelni őket. Ez két részletben is történhet: először csak egymástól 25-30 cm távolságra levő, kis csomókat alakítunk ki, azután később a csomókból csak a legfejlettebb növényt hagyjuk meg. A mák tenyészideje 120-150 nap. Betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor a növény lombozata teljesen elszáradt, a máktokban pedig csörögnek a szemek. Ha csak mákszem nyerése a célunk, akkor a tokokat 8-10 cm-es szárral vágjuk le, és később, kényelmes helyzetben vágjuk fel azokat, és szórjuk ki belőlük a magokat.
A mohásodás főleg az árnyékos, nedves, hideg és tömődött talajok esetében fordul elő. Ezek megszüntetésére kell törekedni. Úgymint lazítani a talajt (vannak erre már speciális eszközök is), vagy megszüntetni az árnyékolást. Ha ezek nem lehetségesek, akkor marad a kémiai megoldás, mely esetben olyan műtrágyát kell választani, mely ként és vasat is tartalmaz. Ezek moha ölő hatásúak.