7001. Ha így tárolod az almát, sokáig friss és ropogós marad
Nincs annál bosszantóbb, amikor az alma két hét után megfonnyad vagy megrohad. Mutatjuk, hogyan áll sokáig az alma.
Nincs annál bosszantóbb, amikor az alma két hét után megfonnyad vagy megrohad. Mutatjuk, hogyan áll sokáig az alma.
Elmondjuk, miért nem biztos, hogy a legjobb választás, ha ezeket az anyagokat mulcsként szeretnénk használni.
Bőrünket rengeteg dolog irritálhatja. Sajnos a környezeti hatások (UV-sugárzás, szennyező anyagok, kozmetikumok összetevői) mind negatív hatással lehetnek rá, és elváltozásokat eredményezhetnek. Ezek lehetnek jó- és rosszindulatúak is sajnos, ezért ha valami furcsaságot észlelünk a bőrfelületünkön, érdemes minél hamar szakemberhez fordulni tanácsért!
Egy a kaktuszok között is egyedülálló különleges szőrsapkát viselő, azaz cefáliummal (cephalium) rendelkező kaktuszokat szeretnénk a nagyközönségnek bemutatni az őszi országos kaktuszkiállításunkon.
Hiába az öntözés, az odafigyelés, a mostani aszályos időjárás sok eddig gyönyörű évelőt megvisel. Mutatjuk, melyikek bírják a legnehezebben.
Mi lehet a pókhálószerű fehér rész a bonsai-on?
Tisztelt Balogh Ernő, A pókhálószerűség a leveleken nagy valószínűséggel takácsatkák jelenlétére utal. Ezek az apró, szabad szemmel alig látható kártevők száraz, meleg levegőn szaporodnak el könnyen, és tipikus tünetük a levelek fonákján képződő finom „pókhálós” szövedék. A bonsai számára ez komoly veszélyt jelenthet, ha nem kezelik. Teendők: Első lépésként törölje le a leveleket langyos vizes ruhával vagy permetezze le alaposan a növényt (különösen a levélfonákot). Zuhanyoztassa le a fát langyos vízzel, de ügyeljen arra, hogy a talaj ne legyen túlöntözve közben. Emelje a páratartalmat, mivel a takácsatkák a száraz levegőt kedvelik. Használhat párásító tálcát, spriccelheti a leveleket. Szükség esetén használjon atkaölő szert (pl. Biola vagy neem olaj tartalmú bio permet), lehetőleg biológiai eredetűt, hogy ne károsítsa a fa érzékeny gyökérzónáját. Fontos: vizsgálja meg a többi bonsait is, mert ezek a kártevők könnyen átterjednek egyik növényről a másikra. Üdv, Édenkertész
rövid kérdés
válasz
Mit kell a komposzthoz keverni, hogy talajként funkcionáljon?
Ahhoz, hogy a komposzt termőtalajként is használható legyen – vagyis ne csupán szervesanyag-utánpótlásként szolgáljon, hanem alkalmas legyen például veteményezésre vagy palántázásra is – érdemes néhány anyagot hozzákeverni. Az érett komposzt önmagában ugyanis túl tömény és szerkezetében is túl laza lehet a növények számára, ezért fontos a javítása. Elsőként érdemes kerti földet keverni hozzá, amely stabilizálja a szerkezetét és segíti a talajélet kialakulását. Ebből körülbelül azonos mennyiséget, azaz 1:1 arányban lehet a komposzthoz adni. Emellett durvább szemű homok hozzáadásával javítható a vízelvezetés – ez különösen agyagos vagy túl nedves komposzt esetén hasznos. A homok aránya általában 10–30% lehet a végső keverékből. Szükség esetén különféle ásványi anyagokkal is gazdagíthatjuk a komposztos keveréket. A zeolit például javítja a tápanyagmegkötő képességet és a vízháztartást, míg a kőzetőrlemények és agyagliszt mikroelemeket biztosítanak a növények számára. Biochar, azaz apróra tört faszén is keverhető bele, amely fokozza a talajéletet és javítja a nedvességmegtartó képességet.
Hogyan lehetne megmenteni a selyemakácot?
Kedves Kérdező! A leírás alapján sajnos a selyemakác törzsén kialakult két nagy lyuk súlyos károsodásra utal, különösen, mivel ezek az esővíz hatására folyamatosan áznak, így a belső korhadás előrehaladása is valószínű. Az ilyen sebek gyakran abból adódnak, hogy a fa nem tudja megfelelően „lezárni” a metszési felületet, főleg ha túl nagy az ág átmérője, vagy nem megfelelő módon történt az eltávolítása. A helyzetet tovább rontja, ha a seb felfelé néz, mert ez megkönnyíti a víz bejutását és bent maradását, ami kedvez a korhadásnak és a kórokozók megtelepedésének. A legfontosabb most az lenne, hogy megakadályozza a további beázást. Erre ideiglenes megoldásként lehet alkalmazni valamilyen eső elleni fizikai védelmet, például fóliát, de csak úgy, hogy a seb tudjon szellőzni is, különben a pára bennrekedése tovább gyorsíthatja a bomlást. Olyan "tető" szerű takarás lehet megfelelő, amely nem érintkezik közvetlenül a sebbel, de megakadályozza a csapadék közvetlen bejutását. A lyukak kitöltése csak akkor lehet indokolt, ha a korhadás már megállt, és a fa stabil, életképes. Régebben fatapaszt vagy betont is alkalmaztak, de ez ma már nem javasolt, mert ezek nem mozognak együtt a fával, és több kárt okozhatnak, mint hasznot. Inkább természetes anyagokból készült, légáteresztő fatapaszok vagy méhviasz-alapú sebkezelők jöhetnek szóba, de ezek használata előtt nagyon fontos lenne egy szakértői (faápoló arborista) vélemény. Előfordulhat, hogy a korhadás már olyan mértékű, hogy a fa szerkezeti stabilitása is veszélyben van, ilyenkor a kivágás lehet az egyetlen biztonságos megoldás – különösen, ha a fa közlekedési út, épület vagy játszótér közelében áll. Javaslom, hogy a fa állapotának pontos felmérése érdekében kérjen arborista szakértői vizsgálatot. Ők speciális műszerekkel meg tudják mérni, milyen mély a korhadás, és van-e még esély a fa megmentésére.