7216. Mikor érdemes kitenni a muskátlit tavasszal?
Tavasszal nem szabad túl korán kitenni a muskátlit, mert a hideg és a hirtelen hőmérséklet-változások károsíthatják.
Tavasszal nem szabad túl korán kitenni a muskátlit, mert a hideg és a hirtelen hőmérséklet-változások károsíthatják.
Az eper az egyik legnépszerűbb gyümölcs a kiskertekben, mivel nemcsak ízletes, hanem viszonylag könnyen termeszthető is. Sokan azonban bizonytalanok abban, hogy a tavasszal ültetett eperpalánta képes-e még az adott évben termést hozni. A válasz igen, de több tényezőtől is függ.
A focival kapcsolatos emlékeink és szenvedélyünk az egekig szárnyal, ha olyan ikonikus alakokra gondolunk, mint Puskás Ferenc, vagy a híres 6:3 győzelem Anglia ellen. Mégis, a futball iránti rajongásunk gyökere az, hogy mi magunk is szívesen rúgjuk a bőrt a szabadidőnkben. Hazánkban estéről estére benépesülnek a különféle sportpályák, ahol amatőrök és kis profik élvezik a játék örömét.
Ahogy beköszönt a tavasz, egyre több időt szeretnénk a szabadban tölteni. A természet újjáéled, a nap sugarai egyre melegebben cirógatnak, és végre eljön az idő, hogy újra birtokba vegyük a kertet vagy a teraszt.
Ahogy a tavasz első jelei megérkeznek, a gyümölcsfák is életre kelnek: rügyeik duzzadni kezdenek, majd megjelennek az első bimbók. Azonban a március gyakran tartogat még kemény fagyokat, amelyek komoly károkat okozhatnak a fejlődő növényzetben. Különösen veszélyesek a -5 fok körüli éjszakai lehűlések, amelyek akár teljes terméskiesést is eredményezhetnek.
Télen a gyomirtók használata azért eredménytelen, mert a növények nedvkeringése annyira lelassul, hogy a vegyszerek nem érik el hatásukat. Az ecetfa egyébként is olyan életerős növény, hogy egy "sima" gyomirtó nem lesz 100%-ig hatásos ellene. Sajnos látványos megoldás csak a gyökerek, gyökérsarjak tökéletes eltávolítása után várható.
A sárgás színű golyók lassan lebomló műtrágyák, melyeket a palánták földjéhez kevernek, hogy tápanyaggal dúsítsák azt. A golyócskákból a talajban lévő víz oldja ki a tápanyagot. Kiürülés után a golyók még több hónapig ép állapotban fennmaradnak. A növények pusztulásához nincs közük. A képen látható növény gyökérzetének nagy része sötét színű, ezek a gyökérágak nem élnek, és kevés a világos színű, aktív gyökércsúcs. Ez az oka a növények elszáradásának.
Nem, az élettevékenység még időlegesen se szűnik meg, csupán nagyon lelassul a rövid nappalok és a hideg következtében. A fák és bokrok most is lélegeznek, vagyis oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése is különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért őket kell védeni legjobban az olykor előforduló ólmos eső jégbevonatától. Ez alatt ugyanis a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, tavasszal nem hajtanak ki.
A golgotavirág Amerika meleg, trópusi területeiről származik, hazánkban így télire fagytól védett helyet kell biztosítanunk számára, míg nyáron félárnyékos helyen a szabadban is nevelhető. Télen, a fényhiány miatt legjobb,.ha hidegházban, hűvös helyen teleltetjük, és ritkán öntözzük. Remélhetőleg csak a téli pihenőre készül és ezért dobálja el a virágait és tavasszal újult erővel fejlődésnek fog indulni.
A savanyú, mély rétegű, szellős, jó vizellátottságú talajt kedveli, de a sok meszet nem tűri. Hatalmasra megnő, ezért igen nagy a helyigénye. Tavasszal vagy ősszel telepítse. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt, így a talaj szerkezete a tél folyamán kellően fellazul. Az ültetőgödör ideális mérete 80x80 cm. A gödör körül mintegy 5 négyzetméteres területen érdemes a talajt két ásónyomnyira fellazítani, hogy az oldalirányba fejlődő gyökerek is könnyen áthatolhassanak a talajon. Több facsemete ültetése esetén, két egyed között ajánlatos legalább 15-18 méteres távolságot hagyni. Metszeni nem kell, de termőkorban egy gyenge ritkítás azért szükséges.