7216. Mikor érdemes kitenni a muskátlit tavasszal?
Tavasszal nem szabad túl korán kitenni a muskátlit, mert a hideg és a hirtelen hőmérséklet-változások károsíthatják.
Tavasszal nem szabad túl korán kitenni a muskátlit, mert a hideg és a hirtelen hőmérséklet-változások károsíthatják.
Az eper az egyik legnépszerűbb gyümölcs a kiskertekben, mivel nemcsak ízletes, hanem viszonylag könnyen termeszthető is. Sokan azonban bizonytalanok abban, hogy a tavasszal ültetett eperpalánta képes-e még az adott évben termést hozni. A válasz igen, de több tényezőtől is függ.
A focival kapcsolatos emlékeink és szenvedélyünk az egekig szárnyal, ha olyan ikonikus alakokra gondolunk, mint Puskás Ferenc, vagy a híres 6:3 győzelem Anglia ellen. Mégis, a futball iránti rajongásunk gyökere az, hogy mi magunk is szívesen rúgjuk a bőrt a szabadidőnkben. Hazánkban estéről estére benépesülnek a különféle sportpályák, ahol amatőrök és kis profik élvezik a játék örömét.
Ahogy beköszönt a tavasz, egyre több időt szeretnénk a szabadban tölteni. A természet újjáéled, a nap sugarai egyre melegebben cirógatnak, és végre eljön az idő, hogy újra birtokba vegyük a kertet vagy a teraszt.
Ahogy a tavasz első jelei megérkeznek, a gyümölcsfák is életre kelnek: rügyeik duzzadni kezdenek, majd megjelennek az első bimbók. Azonban a március gyakran tartogat még kemény fagyokat, amelyek komoly károkat okozhatnak a fejlődő növényzetben. Különösen veszélyesek a -5 fok körüli éjszakai lehűlések, amelyek akár teljes terméskiesést is eredményezhetnek.
A 20-30 centis 2 éves csemetét ajánlott kiültetni ősz elején,vagy tavasszal. tehát már idén késő. (azt már nyilván tudja, hogyan kell hajtatni a termésből.) Az ültetésnél legalább 10 cm-el mélyebb gödör kell, mint a fa gyökere! A földbe kell szúrni egy stabilnak támasztó karót, ami feltétlenül fából legyen! Utána óvatosan behelyezni a gödörbe a facsemetét, betemetni, és megöntözni. Ki kell kötni a fát a karóhoz, hogy egy nagyobb szél el ne törje! Ültetés után már nem kell öntözni, a természet magától is csodálatosan végzi a dolgát. Helyileg pedig a Budakeszi-erdőben van kocsánytalan tölgy.
Azt gondolom, nagyobb kertészeti üzletekben lehet mindenütt kapni. A madársóska elleni kezelést enélkül is el tudja végezni. A lényege, hogy ne legyen virágzó, vagy magot fogó állapotban: tehát fiatal, zsenge korban kell a herbicides kezelést folytatni. Elvileg a kétszikű egyéves gyomok elleni herbicidek hatnak ellen. Mivel foltokban élnek, érdemes csak ezeket a növényeket kezelni: lehet széles ecsettel vagy kisméretű (6-8 cm-es) festő hengerrel a herbicidoldatot a levélzetre felvinni, annak felületén végighúzni. A Gyomstopról jókat hallottam, érdemes kipróbálni. A kezelést reggel vagy késő délután érdemes elvégezni, ne legyen 25 C-nál melegebb, és legalább 24 óráig ne essen az eső, legyen ideje a szereknek felszívódni.
Igaz, a képen látható növény egy páfrányféle, de nem a szobapáfrány, hanem a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium). Télen hűvösebb helyen érzi jól magát, ugyanis a levegő szárazságát - ami a fűtött lakások jellemzője - nem viseli el. Ha ilyen a lakásunk, inkább keressünk számára 10°C fok körüli helyet.
A rozmaring valóban melegigényes növény, de védett helyen, a tövét takarva hazánkban is áttelel, főleg, hogy egyre enyhébbek a teleink. A barnulást valószínű, hogy a gyökérsérülés, esetleg sötétben való tartás, túlöntözés vagy ezek együttesen okozzák. Messe vissza a hajtásokat és világos, hűvös helyen próbálja meg átteleltetni, majd tavasszal újra kiültetni.
Leírása alapján sajnos nem lehet beazonosítani a problémát, a képen pedig nem látszik sárgulás. Hol jelentkezik? A fiatal vagy az idős leveleken? Foltokban vagy az egész levél sárgul? Nem lát-e a levelek fonákán kártevőre utaló nyomot?