7286. Elvirágzott a tulipán, mit kell tenni, hogy jövőre is gyönyörű legyen?
Sárguló levelek, magtokok, lehulló szirmok - lassan véget ér a tulipánszezon. Mutatjuk, hogyan gondozzátok a tulipánt, hogy jövőre is a virágoskertetek éke legyen.
Sárguló levelek, magtokok, lehulló szirmok - lassan véget ér a tulipánszezon. Mutatjuk, hogyan gondozzátok a tulipánt, hogy jövőre is a virágoskertetek éke legyen.
A bodzavirág (Sambucus nigra) évszázadok óta ismert és használt gyógynövény, amelyet főként virágzatának gyógyító tulajdonságai miatt értékelnek. Fehér, illatos virágai májusban-júniusban nyílnak, és számos jótékony hatással bírnak az emberi szervezetre. A bodzavirágot gyakran teaként, szirupként vagy kivonatként fogyasztják, és számos népi gyógyászati recept alapját képezi.
A hajvesztés sokunk számára lehet aggasztó téma, hiszen a dús hajkorona nemcsak a megjelenésünk fontos része, hanem önbizalmunk egyik alappillére is. Azonban az életmód, a genetikai tényezők és a környezeti hatások mind befolyásolhatják a haj állapotát.
Az írisz, más néven nőszirom, sok kertbarát kedvenc dísznövénye. Látványos, elegáns virágaival tavasztól nyár elejéig színt visz az ágyásokba. Előfordul azonban, hogy az írisz évről évre kizöldül, szépen fejlődnek a levelei, mégsem hoz virágot. Ennek hátterében többféle ok is állhat.
A fagyosszentek időszaka a tavaszi kertészkedés egyik legkritikusabb szakasza. Sok évtizedes megfigyelések alapján ezek a napok különösen veszélyesek a fagyérzékeny növényekre, hiszen még május közepén is előfordulhatnak hajnali fagyok. A fagyosszentekhez számos népi hiedelem és kertészeti tapasztalat kötődik.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.