7341. Zöld rulett: Érdemes-e a „divatos” kertészeti trendekre?
Bevezetés
Bevezetés
Amikor egyszerre kell megfelelnünk a munkában és a magánéletben is, egy idő után már nem csak a testünk, hanem a lelkünk is elfárad. Ennek köszönhetően reggel nehezebben kelünk, napközben lankad a figyelmünk, este pedig már tényleg semmihez sem marad erőnk. Könnyen beláthatjuk, hogy ez hosszú távon nem maradhat így, a jó hír azonban az, hogy néhány apró, de hatásos módszer segítségével kiszabadulhatunk az ördögi körből – ismerjük meg őket.
Létezik portré-, sport-, családi, baba-, rendezvény- és esküvői fotózás is ー hogy csak néhány területét érintsük ennek a kreatív és különleges szakmának. Sokan azt hiszik, hogy az, aki fotózással foglalkozik, minden részterületét kiválóan műveli. Pedig a szakemberek specializálódnak valamilyen irányba.
Miért kell a paradicsomot kacsolni? Mit nem szabad lemetszeni és egyáltalán nyáron milyen gyakran kell öntözni? Összegyűjtöttünk mindent, hogy mire kell figyelni.
A metszés a kertészkedés egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett művészete. Sokan úgy gondolják, hogy a metszés kizárólag a kora tavaszi, rügyfakadás előtti vagy a késő őszi, nyugalmi időszakra korlátozódik. Valójában azonban a nyári metszés, vagy más néven zöldmetszés, számos növénycsoport esetében nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is. A megfelelő időben és technikával végzett nyári visszavágás serkentheti a másodvirágzást, javíthatja a terméshozamot és a termés minőségét, kordában tarthatja a túlzott növekedést, valamint elősegítheti a növény szellősebb, egészségesebb lombozatának kialakulását. A siker kulcsa annak ismerete, hogy mely növények profitálnak ebből a beavatkozásból, és melyek azok, amelyeket ilyenkor nem szabad zavarni.
A repedések nemcsak csúnyák, de sajnos utat nyitnak a sebparazita kórokozóknak, a taplógombáknak. A sebek kezelését általában a tél végi metszések alkalmával végezzük el, ami már késő, mert a farontó taplógombák spórái enyhe esős téli időben nagyon gyorsan csíráznak. A repedést fa sebkezelővel kell bekenni, megpróbálni összekötni, esetleg bilincselni a szétvált részeket. A méhviasz is jó megoldás lehet, de a sebkezelő is tartalmaz viaszt.
Egy rész tőzegből, egy rész virágföldből és egy rész durva homokból álló jó vízelvezető talaj a tökéletes neki, de a muskátli földje sem okoz gondot. A ciklámen közepes fény-és vízigényű, a hűvösebb helyeket szereti. A gumót ne érje víz, inkább alulról locsoljuk. Ha megfelelő körülményeket biztosítunk, több éven keresztül életben tarthatjuk a gumókat, maga a növény pedig egyre nagyobbra nő, és minden télen több virágot hoz. Két öntözés között hagyjuk kiszáradni a talaj felszínét. Az öntözéshez mészmentes vizet használjunk, és locsoláskor kerüljük ki a gumót. Az öntözést akkor hagyjuk abba, amikor a növény saját magától elkezd visszahúzódni, és akkor kezdjük újra a nyár végén, amikor az átültetést követően fejlődésnek indult. Külön párásítást nem igényel. Melegben állítsuk a növény cserepét nedvszívó agyagkaviccsal töltött tálcára, ügyelve rá, hogy maga a cserép ne érjen bele a vízbe. A növekedési időszakban kéthetente műtrágyázzuk szobanövényekhez való tápoldattal a bimbók megjelenéséig. Az elvirágzást követően kezdjük újra a tápanyag-utánpótlást, és addig folytassuk, ameddig a levelek el nem kezdenek fonnyadni. Augusztus végén ültessük át a gumót fele magasságig új virágföldbe. A nyugvó gumókat az átültetésig hagyjuk hűvös, száraz helyen. Az átültetést követően szeptemberig a cserepet árnyékos helyre a szabadba is kitehetjük.
Ennek több oka is lehet. Nincsenek a levelein barna foltok? Az új hajtások nem sárgulnak? Nem tapasztalt esetleg kártevőket a szárakon?Ha minden rendben, akkor csak kis "erősítésre" van szüksége, ami serkentheti a virágzását. Trágyázás és öntözés.
A közönséges takácsatkával, vagy a növényházi takácsatkával van dolga. A pókszabásúakhoz tartozó, zöldessárga vagy vörös színű kártevők nagyon gyorsan szaporodnak és egyik növényről átmásznak a másikra. Mind a lárvák, mind a kifejlett állatok rendkívül nagy étvágyúak és nem válogatósak. Fejlődésüknek kedvez a túl magas hőmérséklet, a túl száraz levegő és a túltrágyázás. Rendszerint a levelek fonákán, az erek mellett helyezkednek el, és szúró-szívó szájszervükkel a növényi nedveket szívogatják. VÉDEKEZÉS: Növelje a levegő páratartalmát. Langyos vízzel többször zuhanyoztassa le a növényt. Súlyos esetekben használjon akaricideket (például Bio-Sect). Permetezze hetente. A banánnak hatalmas tápanyag igénye van ezért a fiatal példányokat évente kétszer is érdemes átültetni. Válasszunk jó vízáteresztő képességű laza virágföldet, az átültetéshez. Az idősebb példányoknál keverhetünk a virágföld mellé egy kis mennyiségű marhatrágyát is. Átültetés után már akár két hét múlva is adhatunk neki tápoldatot, amelyet az öntözővízbe keverve juttatunk ki. Nyáron a banánt tegyük ki a szabadba egy félárnyékos helyre, és öntözzük rendszeresen. A szobában csak akkor érzi jól magát, ha van elég fény és pára, száraz levegő hatására a levelek töredeznek és elszáradnak.
A komposztunkat égetett mész hozzákeverésével lehet fertőtleníteni. A nyírfa probléma: Ahogy nő a nyírfa, kezd felkopaszodni. Amennyiben azt szeretnénk, hogy ezek az alsó ágak megmaradjanak, segítenünk kell, hogy több fényt kapjon, vagyis fokozatosan, és ésszerűen ritkítanunk kell a felső ágakat. A nyírfák tartása könnyű. Bár jól bírják a megpróbáltatásokat, sekélyen elhelyezkedő gyökerei nem kedvelik a szárazságot. Kertbe csak akkor tarthatjuk, ha hűvös, nedves, árnyékos talajú helyet tudunk biztosítani számukra. Lombozata viszont napfényt igényel. A kert keleti-északkeleti részén van jó helye, ahol nem kap délutáni napot. Csak olyan helyre ültessük, ahol nincsenek fölötte vezetékek, hiszen hamar eléri őket. A kissé savanyú (pH 5.0 - 6.5) talajt kedveli. A talaj legyen nedves, de jó vízvezetésű. A nedvesség megtartását mulcsozással segíthetjük. A mulcs lehet nyesedék vagy levélkomposzt.