7341. Zöld rulett: Érdemes-e a „divatos” kertészeti trendekre?
Bevezetés
Bevezetés
Amikor egyszerre kell megfelelnünk a munkában és a magánéletben is, egy idő után már nem csak a testünk, hanem a lelkünk is elfárad. Ennek köszönhetően reggel nehezebben kelünk, napközben lankad a figyelmünk, este pedig már tényleg semmihez sem marad erőnk. Könnyen beláthatjuk, hogy ez hosszú távon nem maradhat így, a jó hír azonban az, hogy néhány apró, de hatásos módszer segítségével kiszabadulhatunk az ördögi körből – ismerjük meg őket.
Létezik portré-, sport-, családi, baba-, rendezvény- és esküvői fotózás is ー hogy csak néhány területét érintsük ennek a kreatív és különleges szakmának. Sokan azt hiszik, hogy az, aki fotózással foglalkozik, minden részterületét kiválóan műveli. Pedig a szakemberek specializálódnak valamilyen irányba.
Miért kell a paradicsomot kacsolni? Mit nem szabad lemetszeni és egyáltalán nyáron milyen gyakran kell öntözni? Összegyűjtöttünk mindent, hogy mire kell figyelni.
A metszés a kertészkedés egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett művészete. Sokan úgy gondolják, hogy a metszés kizárólag a kora tavaszi, rügyfakadás előtti vagy a késő őszi, nyugalmi időszakra korlátozódik. Valójában azonban a nyári metszés, vagy más néven zöldmetszés, számos növénycsoport esetében nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is. A megfelelő időben és technikával végzett nyári visszavágás serkentheti a másodvirágzást, javíthatja a terméshozamot és a termés minőségét, kordában tarthatja a túlzott növekedést, valamint elősegítheti a növény szellősebb, egészségesebb lombozatának kialakulását. A siker kulcsa annak ismerete, hogy mely növények profitálnak ebből a beavatkozásból, és melyek azok, amelyeket ilyenkor nem szabad zavarni.
Készítsen permetlevet Decis vagy Fendona nevű rovarölő szerből. Keverjen hozzá szappanlevet is, ami gátolja a tapadást, ezzel permetezze meg a növényt. Zuhanyoztatni sem árt és tápoldatra is szüksége lesz, a virágzás beindítása miatt.
Üdvözlöm! Az encián (Solanum rantonettii) tavasztól-őszig szaporítható, hajtásdugványozással. A kb. 5-10 cm-es dugványokat úgy kell a szaporító közegbe rakni, hogy a szár magvastagodott része (nódusz) alatt fél cm-el készítsünk metszlapot éles késsel, vagy ollóval. Az alsó levelekek csípjük le, és esetleg a vágásokat gyökeresedési hormonba márthatjuk, ami bárhol beszerezhető (alfa naftil ecetsav). A dugványokat tőzegbe, vagy perlit-tőzeg keverékébe tegye, és mindig legyen nedves a közeg. 25 °C-fok körül néhány hét alatt kigyökeresednek a dugványok. A már kész növénykéket el lehet ültetni kb. 10 cm-es cserépbe. A növény minden része egyébként mérgező!
Ennek nagyon kell örüli! Mert szobai körülmények között általában nem virágzik, így levéldísznövényként szülőhazáján kívül az "esernyőfa" nevet ragasztották rá. A levélnyeleken a kéz ujjaihoz hasonló, ernyőszerűen elhelyezkedő levelei fényesek, bőrszerűek, sötétzöldek vagy sárgán foltosak. A fiatal növényeken 4-5 levélke, míg az idős, fejlett példányokon 12 vagy több levélke ül.
Ha a szavatossága még nem járt le, akor igen.
Üdvözlöm! Én úgy érzem, hogy a talaj lehet a fő okozója a tüneteknek. Szerintem Ön agyagos, kötöttebb talajú helyen lakik, mert ez a talajtípus produkál ilyen tüneteket. Az ibolyafa (Tibouchina urvilleana) egyébként is laza és savanyú talajt igényel. Azt javaslom, hogy ássa körbe legalább 20-25 cm szélesen a gyökérlabda körül és töltse fel tőzeg és komposztált marhatrágya keverékével. A kötött talajon egyébként a gyökerek el kezdenek rothadni, illetve gombásodni. A tőzeg 3-4 szer annyi legyen, mint a trágya. Minden nap kell öntözni, főleg nyáron, de ne álljon vízben! Tavasszal alaposan vágja vissza, amint a rügyek el kezdtek hajtani. Jövőre biztosan rende fog jönni!