7341. Zöld rulett: Érdemes-e a „divatos” kertészeti trendekre?
Bevezetés
Bevezetés
Amikor egyszerre kell megfelelnünk a munkában és a magánéletben is, egy idő után már nem csak a testünk, hanem a lelkünk is elfárad. Ennek köszönhetően reggel nehezebben kelünk, napközben lankad a figyelmünk, este pedig már tényleg semmihez sem marad erőnk. Könnyen beláthatjuk, hogy ez hosszú távon nem maradhat így, a jó hír azonban az, hogy néhány apró, de hatásos módszer segítségével kiszabadulhatunk az ördögi körből – ismerjük meg őket.
Létezik portré-, sport-, családi, baba-, rendezvény- és esküvői fotózás is ー hogy csak néhány területét érintsük ennek a kreatív és különleges szakmának. Sokan azt hiszik, hogy az, aki fotózással foglalkozik, minden részterületét kiválóan műveli. Pedig a szakemberek specializálódnak valamilyen irányba.
Miért kell a paradicsomot kacsolni? Mit nem szabad lemetszeni és egyáltalán nyáron milyen gyakran kell öntözni? Összegyűjtöttünk mindent, hogy mire kell figyelni.
A metszés a kertészkedés egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett művészete. Sokan úgy gondolják, hogy a metszés kizárólag a kora tavaszi, rügyfakadás előtti vagy a késő őszi, nyugalmi időszakra korlátozódik. Valójában azonban a nyári metszés, vagy más néven zöldmetszés, számos növénycsoport esetében nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is. A megfelelő időben és technikával végzett nyári visszavágás serkentheti a másodvirágzást, javíthatja a terméshozamot és a termés minőségét, kordában tarthatja a túlzott növekedést, valamint elősegítheti a növény szellősebb, egészségesebb lombozatának kialakulását. A siker kulcsa annak ismerete, hogy mely növények profitálnak ebből a beavatkozásból, és melyek azok, amelyeket ilyenkor nem szabad zavarni.
A szeder hajtásrendszere a málnáéhoz hasonló. <p>Közvetlenül szüret után kell a letermett vesszőket a talaj felszínén visszametszenünk, majd a nyesedéket elégetni. <p>Tavasszal a termő és a másodrendű vesszőket a fagyok elmúltával, de még a rügyfakadás előtt metsszük vissza. A termővesszőket ott vágjuk vissza, ahol ceruza vastagságánál vékonyabbak lesznek. A másodrendű vesszők közül pedig a 60-70 cm-nél magasabban lévőket távolítsuk el tőből, mert csak akadályozzák a művelést. <p>Vegetációs időszakban a tősarjak és a másodrendű hajtások eltávolítása nem indokolt.
Az orchidea fajok között vannak fényigényesek, de olyanok is, amelyek az árnyékosabb helyeket kedvelik. A közvetlen napfényt azonban egyikük sem szereti. A nagy páratartalmú helyet szeretik. Ezért gyakran kell őket permetezni, lágy vízzel. Ugyanakkor ne hagyja, hogy befülledjen a szoba levegője, mert azt nehezen viselik.<p>Nem szabad őket kemény, magas mésztaralmú vízzel öntözni. Márciustól októberig tápoldatozza növényét. Minden második évben át kell ültetni, ha a földje már elhasználódott.
A diófát károsíthatja az ún. amerikai szövőlepke (Hyphantria cunea). Az ellene való védelem egyik módja, ha eltávolítja a fertőzött hajtásrészeket. Kémiai védelemre a következő szereket javaslom: Ultracid 40WP, Sumithion Super, Talstar 10 EC, Diazol 60 EC, Zolone EC.
Szép pázsit eléréséhez valóban nagyon fontos a megfelelő talaj, ami porozús, tápanyagban gazdag. Elegendő ebből 5-10 cm-t felhordani a felszínre, majd aprómorzsás szerkezetűre eldolgozva kezdődhet a magvetés.<p> A számos fűmagkeverék közül pedig azt kell kiválasztani, ami keginkább megfelel a helyi adottságoknak (fényellátottság, vízellátottság) és igényeknek (mire használnák a gyepet). <p>Bővebb információt talál Díszkert rovatunk Pázsit és sövény alrovatában
Fenyőfák alatt a talaj a lehulló tűlevelek hatására savanyúbbá válik, ezért olyan növényeket kell kiválasztani amelyek nem érzékenyek a savanyú talajra. Több fenyő alatti mélyárnyékot azonban szinte semmilyen növény nem szeret, ezért is nincs természetes állapotában a fenyveseknek sem aljnövényzete. Az alábbi cikkben számos árnyéktűrő növényt felsorolunk: Kertészkedés árnyékban - képes növényajánlóval Árnyékos kertbe ültessünk páfrányokat Gyöngyvirág gondozása (Convallaria majalis) Vadvirágokat az árnyékba!