7341. Zöld rulett: Érdemes-e a „divatos” kertészeti trendekre?
Bevezetés
Bevezetés
Amikor egyszerre kell megfelelnünk a munkában és a magánéletben is, egy idő után már nem csak a testünk, hanem a lelkünk is elfárad. Ennek köszönhetően reggel nehezebben kelünk, napközben lankad a figyelmünk, este pedig már tényleg semmihez sem marad erőnk. Könnyen beláthatjuk, hogy ez hosszú távon nem maradhat így, a jó hír azonban az, hogy néhány apró, de hatásos módszer segítségével kiszabadulhatunk az ördögi körből – ismerjük meg őket.
Létezik portré-, sport-, családi, baba-, rendezvény- és esküvői fotózás is ー hogy csak néhány területét érintsük ennek a kreatív és különleges szakmának. Sokan azt hiszik, hogy az, aki fotózással foglalkozik, minden részterületét kiválóan műveli. Pedig a szakemberek specializálódnak valamilyen irányba.
Miért kell a paradicsomot kacsolni? Mit nem szabad lemetszeni és egyáltalán nyáron milyen gyakran kell öntözni? Összegyűjtöttünk mindent, hogy mire kell figyelni.
A metszés a kertészkedés egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett művészete. Sokan úgy gondolják, hogy a metszés kizárólag a kora tavaszi, rügyfakadás előtti vagy a késő őszi, nyugalmi időszakra korlátozódik. Valójában azonban a nyári metszés, vagy más néven zöldmetszés, számos növénycsoport esetében nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is. A megfelelő időben és technikával végzett nyári visszavágás serkentheti a másodvirágzást, javíthatja a terméshozamot és a termés minőségét, kordában tarthatja a túlzott növekedést, valamint elősegítheti a növény szellősebb, egészségesebb lombozatának kialakulását. A siker kulcsa annak ismerete, hogy mely növények profitálnak ebből a beavatkozásból, és melyek azok, amelyeket ilyenkor nem szabad zavarni.
A csicsóka évelő növény, a szára akár két méter magasra is megnő. A töve közelében, a talaj felszíne alatt jércetojás nagyságú gumókat fejleszt, melyek sütve, főzve, salátaként fogyaszthatók, igen kellemes ízűek és könnyen emészthetőek. Benne a szénhidrát nem keményítő, hanem inulin formájában van jelen, ezért a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják. Amennyiben vásárolni kíván, böngéssze át apróhirdetéseinket, hasznos információkhoz juthat!
A biokertbe azok a gyümölcsfajok jók, amelyeket nem kell vegyszeresen védeni a kártevőktől és kórokozóktól. <p> Minél jobban érzi magát a termőhelyén egy növényfaj, annál jobban ellenáll a betegségeknek, annál inkább kiheveri a kártevői által okozott sérüléseket. <p> Hogy mi érzi jól magát? Az a növény, amely amúgy is otthon van, azaz megszokottak számára a termőhelyi viszonyok. <p> A pesszimista álláspont szerint minél finomabb egy gyümölcs, annál inkább szeretik a kártevők, azaz annál többet kell permetezni. <p> A gyakorlat azt mutatja, hogy körtét, almát, barackot, vagy kajszit nehéz bio körülmények között termelni. Cseresznyét, meggyet, bogyósokat viszont sok odafigyeléssel lehetséges. <p> A jó csemeték kifogásához szerencse kell: nem árt, ha összehaverkodunk a helyi faiskolással, és kikérjük a véleményét.
<p> Utánanéztem. Először a 2004-es borfesztiválon hallottam ezt a nevet. Amikor a Bock pincészet standjához értem, és túlestem az árlap okozta sokkon, kiválasztottam a legolcsóbb száraz-vöröset a kínálatból. <p> A nevét akkor még nem tudtam kiejteni (most már tudom, hogy franciásan ermitázsnak mondják), a cseres íze viszont megnyerő volt. Azóta vettem is egy palackkal a Bock pincészet e jólsikerült borából. Kb. 1700 Ft-ba került a Corában: nem azt akarom mondani, hogy drága, hanem azt, hogy egy bor nekem nem ér ennyit. Egyébként ez egy cuvée, ami azt jelenti, hogy többféle szőlőfajtából készül. Tényleg nagyon cseres, így csak annak finom, aki ezt szereti. Nekem például ízlett. <p> Az Ermitage valószínűleg csak fantázianév, se francia borvidéket, se szőlőfajtát nem jelent. Jelent viszont remetelakot (angolul: hermitage). Valamint így hívják Szentpétervár szépművészeti múzeumát.
<p> Most olvastam erről egy cikket a Népszabiban, aminek az volt a címe, hogy Ha nincs fagy, a rovar szapora. <p> Összefoglalom: <p> Ilyenkor attól lehet tartani, hogy elolvad a hó, és nem védi semmi a talajt az átfagyástól. Állítólag ha ilyenkor hirtelen -15 C jön, akkor az árt az évelő növényeknek, a -25 C pedig már a fáknak is rossz. <p> A másik veszély az, hogy a növények úgy érzik, hogy tavasz van, ezért kihajtanak. A friss hajátások érzékenyek, ezért elfagynak. Januárban ettől sem kell tartani, ennyi meleg még nem veri át a növények biológiai óráját. <p> Az enyhe tél viszont kedvez a növényi kártevőknek, mert nem pusztítja el őket. A következő tavasszal nagyon elszaporodhatnak, ami fokozott védekezést indokol.
A vakond elriasztására alkalmas növények közé tartozik az Euphorbia lathyris, amelynek többféle magyar elnevezése is létezik: hasindító kutyatej, nagy sárfű vagy kerti sárfű. A növény minden része - így a föld alatti része is - mérgező tejnedvet termel. Éppen ezért kisgyermekes családoknál nem ajánlott. A vakondproblémára megoldást ígérő másik növény a földi- vagy más néven gyalogbodza (Sambucus ebulus), melynek levágott szárát kell a vakond járataiba bedugni. <p>Valószínűleg jobb eredményre vezet a Vakondűző patron alkalmazása, melynek működési elve a vakond számára kellemetlen szagok riasztó hatásán alapul.